A 19. századi magyar betyárvilág máig élő jelentős alakjai között a legismertebbek, Rózsa Sándor (1813-1878), Veszelka Imre, Sobri Jóska voltak. Érdekes módon a 21. század sem feledkezett meg róluk, 2013-ban a néprajzi múzeumban, Rózsa Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából   [>>>]

A 19. századi magyar betyárvilág máig élő jelentős alakjai között a legismertebbek, Rózsa Sándor (1813-1878), Veszelka Imre, Sobri Jóska voltak. Érdekes módon a 21. század sem feledkezett meg róluk, 2013-ban a néprajzi múzeumban, Rózsa Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást a híres, hírhedt betyár életéről, akinek 60 ismert bűnesetét jegyezte fel a krónika. Többek között megölt két katonát, egy csendbiztost, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Az alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, ahol legtöbbször a Veszelka családnál talált menedéket. Számos magyar író (Arany, Tömörkény, Krúdy, Móra, Móricz) remekművekben keltette életre legendás alakját. Ám ez a mostani regény mindenben különbözik elődeitől, ebben a történetben ugyanis az egykori szemtanú, harcostárs, és igaz barát, Veszelka Imre meséli el Rózsa Sándor életének igaz történetét. Az 1900-ban életét vak koldusként tengető szerzőt semmi más nem vezette a történet papírra vetésekor, mint az igazság megismertetése az utókorral. A szegedi Páva vendéglő előtt kéregető, egykor a "legszöbb parasztként" és betyárként hírnevet szerzett elbeszélő nem kímél senkit és semmit, a valót akarja elmondani, és az olvasó számára csakhamar kiderül, hogy semmi, azaz "sömmi" sem úgy igaz, ahogyan azt eddig tudta. De ki kételkedhetne a mindenét elvesztett, és csakis az emlékei által élő, idős földönfutó szavaiban, így hát az olvasó teljes bizodalommal átadhatja magát a történetnek, amelyben az egykori Szeged környéki puszták, és mocsarak, lápok lakóinak, a nép körében igencsak nagy becsületre szert tett betyárjainak, kiváltképp Rózsa Sándornak az élete nyer új értelmezést. A történet kitűnő alkalmat ad a szerzőnek a nyelvi játék megélésére, a humorral és a szeged környéki "ö"-ző beszéddel remekül fűszerezett szófutamok ekként különleges irodalmi csemegét kínálnak az olvasónak. Eredeti, eleven színekkel kel életre az egykori betyárvilág és annak hősei, akik a betyársereg tagjaiként az 1848-as szabadságharcban is kivették részüket. Az epilógus szerint 1878 Szent András havának 22. napján ért véget, a szamosújvári börtönben Rózsa Sándor élete, de "Az Ördög sirassa" fejezi be mondandóját Veszelka Imre. Remekül megírt regény, amely olvastatja magát, kitűnő kikapcsolódást ígérve az érdeklődőknek, érdemes széles körben ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]