A Pickwick történetek az első Dickens-regény: 1835-36-ban folytatásokban jelent meg, s íróját egy csapásra híresé tette. A mű a korabeli epikai divat szerint fiktív dokumentumanyagot közöl, a Pickwick úr által alapított tudományos és emberbaráti klub "hátrahagyott iratait". A pápaszemes, joviális,   [>>>]

A Pickwick történetek az első Dickens-regény: 1835-36-ban folytatásokban jelent meg, s íróját egy csapásra híresé tette. A mű a korabeli epikai divat szerint fiktív dokumentumanyagot közöl, a Pickwick úr által alapított tudományos és emberbaráti klub "hátrahagyott iratait". A pápaszemes, joviális, melegszívű klubalapító és három barátja - Snodrass, a finom lelkű poéta, Tupman, a kétbalkezes nőcsábász és Winkless, az ügyetlen sportember - felkerekednek, hogy postakocsin bejárják Angliát, majd tudományos felfedezéseikkel megismertessék a világot. A londoni urak lelkes vállalkozása a tudományt nem igen gyarapítja, de kacagtató kalandok sorát eredményezi; melyekben naivitásuk, esendő igyekvésük sorozatosan kelepcébe csalja őket, de szívjóságuk, az igazságba vetett bizalmuk kimenti őket belőle. Két nevezetes "ellenféllel" kell megbirkózniuk: előbb, Jingle, a szélhámos vándorszínész ülteti fel őket, majd Bardellné, Pickwick londoni szállásadónője. A vele szembeni perben bíróságra, ügyvédekhez kell szaladgálniuk, sőt a börtönök kegyetlen világát is megismerik. Borúra azonban mindig derű következik, vidéki útjukon igaz barátokra is szert tesznek, a "szíves vendéglátás, a tiszta jókedv és a megnyíló szívek" ünnepeiben lehet részük, s a lazán, sőt anekdotikus betéttel tarkított történet végén rózsaszín örömtüzek gyulladnak: Pickwicket kivéve a klub agglegény tagjai sorra megnősülnek, a barátság, a békés családi boldogság, az eltévelyedettek megjavulása meghozza a megnyugtató befejezést. Dickens pompás alakrajzai, csillogó humora, csapongó vonalvezetése, keserédes szentimentalizmusa ma is minden olvasó számára lebilincselő olvasmánnyá teszi a regényt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]