Magyarország első zsidó vallású minisztereként vonult be hazánk történetébe Vázsonyi Vilmos, aki ügyvédként, majd a Pesti Hírlap vezércikkírójaként indult, később pedig a Demokrata Párt színeiben gyakorlatilag "örökös" terézvárosi képviselőként elsősorban a kispolgárok érdekeit igyekezett védeni,   [>>>]

Magyarország első zsidó vallású minisztereként vonult be hazánk történetébe Vázsonyi Vilmos, aki ügyvédként, majd a Pesti Hírlap vezércikkírójaként indult, később pedig a Demokrata Párt színeiben gyakorlatilag "örökös" terézvárosi képviselőként elsősorban a kispolgárok érdekeit igyekezett védeni, és aki az Esterházy-, majd a harmadik Wekerle-kormány idején igazságügyi miniszterként a számára oly fontos választójogi reform előkészítésén dolgozott. Az 1926-ban, szívrohamban elhunyt politikus felesége, született Szalkai Schwartz Margit még 1931-ben jelentette meg Az én uram című visszaemlékezését, az 1945-ös politikai változások után pedig újabb emlékiratba fogott. Egy barátnőjének diktálta a gépírással kereken száznegyven oldalas emlékiratot, amely a szerző 1949-es öngyilkossága után a családon belül öröklődött, majd 2011-ben a jó barát Zeke Gyula író, történész birtokába került, aki Sipos Andrással közösen most a Budapest történetének forrásai című sorozat köteteként jelentette meg a jegyzetekkel és fekete-fehér fotókkal kísért emlékiratot. Zeke Gyula előszava után a szerző rendkívül részletesen mutatja be férje közírói és politikai pályáját, az "egyszer volt igazi szép békevilágot", a Pesti Hírlap szerkesztőségének életét, az 1900-as és 1905-ös választási kampányt és az azokon elkövetett visszaéléseket. Ír széles baráti körükről, Terézvárosról, a zajos társasági életről, az első világháború kitöréséről, arról, hogy feminista nőtársaival hogyan gyűjtöttek egymillió aláírást a háború lezárása érdekében, a férje által vitt peres ügyekről (például a frankhamisítási ügyről), miniszteri munkájáról, a forradalomról majd rövidebb müncheni emigrációjukról. Olvashatunk 1921-es hazatérésükről, arról, milyen megpróbáltatásaik voltak a Horthy-korszak elején (férje ellen több sikertelen merényletet is elkövettek), a királypuccsról, a korabeli antiszemitizmusról, férje haláláról és arról, hogy fia miként igyekezett tovább vinni az ő örökségét. Megtudhatjuk, miként vált a család, zsidósága okán 1944-ben üldözötté, hogyan élte túl a második világháborút, miközben fiát elhurcolták és hogyan igyekezett kinyomozni János halálának körülményeit. A memoár végén azt írja le a szerző, miként érte őt a felszabadulás. A kötet névmutatóval zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]