Az európai történelem 7-10. századi korszakáról annyira keveset tud a történettudomány, hogy lábra kaptak olyan nézetek is, amelyek szerint e korban valamiféle kronológiai űr található, amelyet a későbbi krónikaírók a fantáziájuk segítségével töltöttek ki tartalommal. A középkor-kutató, egyetemi   [>>>]

Az európai történelem 7-10. századi korszakáról annyira keveset tud a történettudomány, hogy lábra kaptak olyan nézetek is, amelyek szerint e korban valamiféle kronológiai űr található, amelyet a későbbi krónikaírók a fantáziájuk segítségével töltöttek ki tartalommal. A középkor-kutató, egyetemi tanár Bánki Éva is hasonlóképpen jár el, amikor a tündér és szörny fölmenőkkel bíró Riolda históriáját megalkotja: a csekély ismeretanyag mellett a képzeletét hívja segítségül. Amiképp a középkori krónikások, úgy ő is azzal próbálja hitelesíteni a mesébe hajló történetét, hogy fordításnak tünteti föl, azt állítva, hogy a rejtélyes Patrick de Mela históriájának átültetése alapján dolgozott ez az állítása magyarázza a regény címét is. A korai középkorban, nagyjából a 732-ben történt poitiers-i csata idején az európai történelem eseményeinek földrajzi metszéspontjain, Galliában, Normandiában, Hispániában játszódik Riolda története, ez a képzelet szülte alakokkal is benépesített "női lovagregény". Kelták, mórok, normannok, szászok és a két lábon járó, szőrtelen törpék, a violaszín sugarakat kibocsátó szemű szorgok a szereplői a regénynek. Ezt az egyszerre hitelesen valóságos és mesés középkori világot barangolja be Riolda, akinek az élettörténetéből kibontakozik a valóságos középkornál is középkoribb - homályosabb, rejtélyesebb - világ képe. Azt író végül is azt kérdi: ha az ember történelmi időben él, akkor mi szüksége van saját, személyes élettörténetre? Riolda akárhová utazik, mindenütt idegen marad saját élettörténete ilyen módon válik esetlegessé, mellékessé, miközben ez alkotja a regény cselekményének fő fonalát. Megfordul cselszövésekkel, intrikákkal teli fejedelmi udvarokban és elhagyott, zord tengerpartokon, palotákban és nyomorúságos viskókban, miközben a való élet és a mítoszok, legendák között ingázik. Az író persze hozzá teszi azt is, hogy a középkorban eléggé kis távolság volt a valóság és a mítosz között. Riolda épp ezért a maga mindenütt megtapasztalt idegensége mellett is igyekszik megmaradni józannak, tárgyilagosnak, és megtanul boldognak lenni azáltal, hogy megvalósítja az álmait, azaz maga veszi kezébe a sorsát. A Patrick de Mela-féle história "fordításrészleteiből" összeálló, egységgé szervesülő mű a mesei elemek ellenére ugyanolyan hitelesen jeleníti meg a korai középkor atmoszféráját, mint akárhány történelmi tanulmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]