történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
Dévényi Sándorné, egy a második gyermekével állapotos budapesti zsidó fiatalasszony a német megszállás másnapjától, 1944. március 20-tól 1945 januárjáig, a felszabadulásig naplót vezetett, megörökítve családja történéseit, valamint azon meghatározó jelentőségű politikai eseményeket, amelyek
[>>>]
Dévényi Sándorné, egy a második gyermekével állapotos budapesti zsidó fiatalasszony a német megszállás másnapjától, 1944. március 20-tól 1945 januárjáig, a felszabadulásig naplót vezetett, megörökítve családja történéseit, valamint azon meghatározó jelentőségű politikai eseményeket, amelyek befolyásolták életüket. Az eredeti kézirat nem maradt fenn, ám a szerző valószínűleg 1946 környékén legépelte azt, kiegészítve egy 1945. júliusi, elsősorban a családja veszteségeit taglaló rövid megjegyzéssel. Leszármazottai őrizték meg a dokumentumot, amely most végre nyomtatásban is megjelenhet. A kötetet a történész szöveggondozók - Huhák Heléna, Szécsényi András és Szívós Erika - bevezetője nyitja, amelyből az is kiderül, hogy míg a naplóíró és férje valódi névvel szerepel a kötetben, addig a többi szereplő nevét megváltoztatták. Ezt követi a napi rendszerességgel vezetett, kivételes forrásértékkel bíró napló (igaz, a szerző a gépelés során érzékelhetően némi változtatásokat is eszközölt). Olvashatunk a német megszállás okozta sokkról, az 1944 tavaszán és nyarán hozott zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a törvények értelmében zsidónak minősülő emberek mindennapi nehézségeiről, félelmeiről, reményeiről és a túlélés érdekében tett lépéseiről; a csillagos házakról, a nyilas éráról, a bujkálásról, végül a felszabadulásról. Megtudhatjuk, miként élte át mindezt egy olyan asszony, aki a munkaszolgálatban lévő férje távollétében nevelte tizenhárom esztendős fiát, miközben szíve alatt egy kislányt hordott, és akit 1944 júliusában hozott világra. Hogyan vált meg időlegesen ötvös műhelyétől és üzletétől, hogy azt egy keresztény ismerősnek átadva megmentsék a vállalkozást. Nagy hangsúllyal esik szó a nem zsidó környezet reakcióiról: arról, ki segített nekik, hogyan viszonyultak hozzájuk a szomszédok, hogyan fogadták be egy időre apácák, illetve, hogy kik, mikor, miért tagadták meg a segítséget, vagy voltak egyenesen ellenségesek velük vagy más zsidókkal szemben. A napló szövegét magyarázó, pontosító, adott esetben a tárgyi tévedéseket javító jegyzetek kísérik. A kötetet a korszak rövid történetét, a zsidóellenes rendelkezéseket, valamint a család történetét és a napló keletkezési körülményeit bemutató utószó zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]