A Bostonban élő írónő, Randy Susan Meyers tíz éven keresztül dolgozott olyan férfiakkal, akik jelen regényének főszereplői: Merry és Lulu apjához hasonlóan tönkretették a családjukat. A történet a két lány életét meséli el, akiknek a sorsát kisgyermekkoruktól követhetjük. Egészen pontosan egy   [>>>]

A Bostonban élő írónő, Randy Susan Meyers tíz éven keresztül dolgozott olyan férfiakkal, akik jelen regényének főszereplői: Merry és Lulu apjához hasonlóan tönkretették a családjukat. A történet a két lány életét meséli el, akiknek a sorsát kisgyermekkoruktól követhetjük. Egészen pontosan egy szörnyű tragédiától kezdve. A testvérpár édesanyját megöli az apjuk, és a támadáskor a kisebbik lányát is megsebesíti. A férfi börtönbe kerül, a lányok emlékektől terhes útja pedig éppen ezzel és ekkor kezdődik. Először árvaházba kerülnek, aztán egy módos idősebb házaspárhoz, akiknek a gyerekei már felnőttek, így nevelőszülőként veszik magukhoz a lányokat. Az idősebb Lulu, és Merry szorosan kötődik egymáshoz, de mindketten egészen másképp élik meg a felnőtté válást, saját szellemi-lelki érésüket és a környezet hozzájuk való viszonyát. A fejezetek felváltva szólnak kettejük elbeszélése szerint, hiszen ugyanazokat a történéseket, drámákat gyerekekként, majd felnőttként különböző szűrőkkel, habitussal, érzésekkel élik meg. Meyers érzelgősségtől mentesen fogalmazza meg, mi mindenen megy keresztül egy fejlődő ember ilyen családi trauma után. Az egyszerű párbeszédek, az iróniával vagy éppen cinizmussal áthatott hétköznapok nagyon valóságosak. A biztonság és bizonytalanság, a kötődés és a szabadulás utáni vágy, a félelem és a szeretet hiánya, a szégyen és a büszkeség mellett a regényt végigkísérő állandó kérdés: meg lehet-e ezt bocsátani, és fel lehet-e dolgozni annak a bizonyos napnak az emlékét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]