A fiatalon sikereket arató cseh írónő 2012-ben megjelent regénye a hazájában egykettőre bestseller lett. Az oknyomozásra emlékeztető cselekmény színhelye egy morvaországi zsákfalu, az isten háta mögötti Žitková, ahol már a 17. században természetfölötti képességekkel rendelkező javasasszonyok - a   [>>>]

A fiatalon sikereket arató cseh írónő 2012-ben megjelent regénye a hazájában egykettőre bestseller lett. Az oknyomozásra emlékeztető cselekmény színhelye egy morvaországi zsákfalu, az isten háta mögötti Žitková, ahol már a 17. században természetfölötti képességekkel rendelkező javasasszonyok - a helyi szóhasználatban istennők - éltek. Különös tudományuk nemzedékről nemzedékre öröklődött, így még a 20. század második felében is segítettek a hozzájuk fordulókon; jó tanáccsal, gyógyfüvekkel, varázslással, ráolvasással gyógyították a testet és lelket, ha kellett szerelmi varázslást folytattak, jósoltak vagy épp rontást hoztak bárkire - a megrendelő igénye szerint. Egyik leszármazottjuk, Dora Idesová néprajzkutató elutazik Žitkovába, fölkeresi nagynénjét, Surmenát, hogy a segítségét kérje folklorisztikai kutatásához. Dora ugyan nincs birtokában az istennők tudományának, de néprajzi vizsgálódásai során egyre többet megtud erről a múltból itt maradt emberi-kulturális zárványról. Dora Idesová a levéltárakban fölkutatja a 17. századi boszorkányperek inkvizíciós jegyzőkönyveit éppen úgy, mint a kommunizmus korszakából fönnmaradt állambiztonsági jelentéseket. Sok-sok jegyzőkönyv maradt fönn "az engedély nélkül végzett orvosi tevékenység" címén lefolytatott eljárásokról, a titkosszolgálatok jelentéseiből, ugyanis mind a német protektorátus idején a náci biztonsági szolgálat, mind a kommunista állambiztonság megfigyelte az istennőket. Dora igazán ekkor szembesül azzal a ténnyel, amit eddig is sejtett, hogy az ő családja is sokszor előfordul a hatósági aktákban, sőt az iratokból fény vetül a saját múltjának egy-egy pászmájára is, például arra, hogy kislány korában miért került állami gondozásba. Dora Idesová összegyűjt minden dokumentumot, ami az istennőkre nézve föllelhető, hosszan beszélget a még élő idős asszonyokkal, miközben fölidézi gyermekkora halvány emlékeit. Az írott forrásokból és a személyes vallomásokból az a kép bontakozik ki előtte, hogy mind német megszállás, mind a szocializmus idején a rendszer titokban szerette volna fölhasználni a javasasszonyok különös képességeit. És miközben egyre jobban elmélyed a múlt tanulmányozásában, lassan ráébred, maga is egyik alakja az istennők évszázados tablóképének. A dokumentarista, igen sok okmányszöveggel szemléltetett oknyomozó regény olykor sejtelmes, borzongató olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]