magyar irodalom, karcolatok ; karcolatok, magyar irodalom ; magyar karcolatok ; magyar irodalom, riportok ; riportok, magyar irodalom ; magyar irodalom, cikkek ; cikkek, magyar irodalom
Mészöly Miklós 1995-ben a pécsi Jelenkor Kiadó számára úgy rendelkezett, hogy életműsorozatának e kötete tartalmazza a Magasiskola (1957) című kisregényét és ahhoz kapcsolódóan, később és más műfajokban keletkezett több írását. A nevezetes kisregény először mintegy véletlenül 1957-ben jelent meg, a
[>>>]
Mészöly Miklós 1995-ben a pécsi Jelenkor Kiadó számára úgy rendelkezett, hogy életműsorozatának e kötete tartalmazza a Magasiskola (1957) című kisregényét és ahhoz kapcsolódóan, később és más műfajokban keletkezett több írását. A nevezetes kisregény először mintegy véletlenül 1957-ben jelent meg, a forradalmat követő megtorlás káoszában beállt cenzurális figyelmetlenségnek köszönhetően. A mű a korszak emblematikus kifejezője lett, később, 1970-ben, Gál István rendezésében film is készült belőle. A kisregény tényközlő, dokumentarista stílusa, a mellékjelenetekkel súlyosbított atmoszféra a Mészöly-oeuvre csúcsteljesítményei közé emelik a Magasiskolát. Az ábrázolt napfényes alföldi síkság éppen nem a határtalan szabadságot jelképezi, hanem az ember elveszettségét és kiszolgáltatottságát asszociálja; a kopár vidék az ember létbe való kivetettségét szimbolizálja. A helyszín mellett az emberek és állatok szigorú hierarchiájának bemutatása és a solymásztelep vezetőjének, Liliknek az aszketikus alkata, erőszakos jelleme a 20. századi elnyomó rendszereket idézi. A kisregényhez kapcsoló, A tágasság iskolája (1963) című tanulmány voltaképp a Magasiskola írása közben keletkezett munkanapló, amelynek jegyzetei, reflexiói jóval messzebbre mutatnak, mint a születő kisregény filológiai előzményeinek horizontja. A solymászat írói megfigyelése a tágasság birtokbavételét involválja és a végtelen utáni emberi vágyakozást fejezi ki. A realizmus parabolái irodalomban és filmen (1970) című kettős interjú Zsugán István munkájaként megszólaltatja az író Mészöly Miklóst és a rendező Gál Istvánt. A Magasiskola című film miként az alapjául szolgáló kisregény parabolikus alkotás a pusztai solymász telepről. A kártékony madarakra vadászó sólymok idomításával foglalkozik néhány összezárt ember, a fiatal és lelkes Gábor, a telepvezető Lilik, aki a munkája megszállottja és Teréz, a vonzó, ám kiismerhetetlen lány története. Hamar kiderül, hogy ez a hierarchiába rendezett kis közösség kegyetlen, deformált és erőszakos uralom alatt áll. Mindezekről, illetve a film megszületésének körülményeiről szól az író és a rendező. Végül a Sólymok csillagvilága (1995) a Lilik modelljéül szolgáló hivatásos solymász, Lelovich György Mészöly által szerkesztett és kommentált önéletírása. Ez az írás sok-sok adalékkal szolgál a kisregény és a film keletkezéstörténetéhez, de jóval több is annál, mert Mészöly Miklós a léthelyzetekre adott emberi válaszokat szeretne kimutatni Lelovich György önéletírása segítségével. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent kötet, amely az író hagyatkozása szerint készült el, a Mészöly-filológia fontos darabja, egyben irodalom- és filmtörténeti dokumentum. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]