Harmadik regényével jelentkezik a 87. Ünnepi Könyvhétre Nagy Bandó András, egy parasztcsalád megpróbáltatásokkal teli huszadik századi történetét bemutatva. Mindennek alapja az egyik szereplő, Fülöp Tamásné Sunyák Margit emlékirata, melyet Nagy Bandó regénnyé dolgozott át. Az első kép rendkívül   [>>>]

Harmadik regényével jelentkezik a 87. Ünnepi Könyvhétre Nagy Bandó András, egy parasztcsalád megpróbáltatásokkal teli huszadik századi történetét bemutatva. Mindennek alapja az egyik szereplő, Fülöp Tamásné Sunyák Margit emlékirata, melyet Nagy Bandó regénnyé dolgozott át. Az első kép rendkívül megindító, és mindent elmond az ötvenes évekről. Sunyák Margit, akkoriban még inkább Margitka anyjával várakozik a kényszermunkatábor bejáratánál. Ő első alkalommal van itt, de anyja ismeri már a járást. Többször meglátogatta ugyanis itt raboskodó, kulákká nyilvánított férjét, a dolgos gazda Sunyák Antalt. Legutóbb már eléggé rossz állapotban volt, köszönhetően a kényszermunkának, a tábori nélkülözésnek, most pedig arról kapott értesítést, hogy férje elhunyt. Özvegy Sunyák Antalné a hátra maradt tárgyakért jött, mert a törvény azért kötelezi erre a hatóságokat, ám az egész, rendkívül megalázó procedúra alatt alig tudja visszatartani könnyeit. Még azt sem közlik vele, hol földelték el férjurát, ráadásul kedves ezüstórájának is nyoma veszett, és a végén még neki kell megszégyenülve lányával együtt elmennie a tábor területéről... Így kezdődik a regény, melyből megismerhetjük a család viszontagságokkal teli életét: a szülőket, sőt a korábbi felmenőket, Sunyák Antal kulákká minősítését, özveggyé lett feleségét, és Margitka hét testvérét. A regény elején és végén néhány családi fotó és genealógia kapott helyet, és a kötetet kiegészíti egy CD is, melyen a szerző maga olvassa fel az Arankakort. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]