Újabb kötettel jelentkezik Lichtneckert András tapolcai születésű, s a Veszprém Megyei Levéltárban dolgozó történész, főlevéltáros, aki régóta kutatja Balatonfüred és környéke múltját. Mint azt a személyes hangú előszóban írja: szerencsésnek mondhatja magát, mert a kutatásai során mindig   [>>>]

Újabb kötettel jelentkezik Lichtneckert András tapolcai születésű, s a Veszprém Megyei Levéltárban dolgozó történész, főlevéltáros, aki régóta kutatja Balatonfüred és környéke múltját. Mint azt a személyes hangú előszóban írja: szerencsésnek mondhatja magát, mert a kutatásai során mindig szülőföldje két nagy kultúrájával: a szőlő-bor, és a fürdőkultúrával foglalkozhatott. Más helytörténeti témákat - például a balatoni gőzhajózást - is feldolgozott, s ezen munkák során számos újdonságot talált a fellelt forrásokban (legtöbb új megállapítása az ún. Savanyúvíz történetével kapcsolatos, nyugodt szívvel hiánypótlónak mondható kutatásaihoz kötődik). De mint írja: a szakmai publikáláson túl a történettudománynak szüksége van az ismeretterjesztés csatornáira is. Ennek jegyében született írásai szerepelnek jelen kötetben: tizenhét, a Balatonfüredi Napló helytörténeti rovatában megjelent cikk, másutt publikált nyolc írás, valamint eddig kéziratban maradt cikkek és előadások szövegei, tematikailag hat nagyobb egységbe szerkesztve. Olyan szerteágazó témákról van szó, mint Oláh János lelkész, "a Balaton-felvidék felfedezője", az 1860-as évekbeli szőlőfajta-váltás a borvidéken, Flasker András, a füredi gyógyfürdő alapítója, Sigmund Károly, a füredi gyógyfürdő első történetírója, valamint Orzovenszky Károly fürdőorvos tevékenysége, Erzsébet császárnő 1866-ra tervezett, végül elmaradt balatonfüredi látogatása, a Kisfaludy gőzhajó méretei és anyaga, vagy a füredi kőszínház, az Aréna 1841-es alapítása. A kötetet helynév- és személynévmutató, valamint a szerző Balatonfüreddel és környékével kapcsolatos válogatott bibliográfiája zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]