A kötet ugyan 17 tanulmányt tartalmaz, az olvasónak mégis az az érzése, hogy Sebestyén Mihály könyve teljesség igényű áttekintést ad az erdélyi (és bizonyos vonatkozásban a romániai) zsidóság történelméről. A bevezető tanulmány (A meggyökeresedéstől az emancipációig és tovább?) nagy ívű áttekintés
[>>>]
A kötet ugyan 17 tanulmányt tartalmaz, az olvasónak mégis az az érzése, hogy Sebestyén Mihály könyve teljesség igényű áttekintést ad az erdélyi (és bizonyos vonatkozásban a romániai) zsidóság történelméről. A bevezető tanulmány (A meggyökeresedéstől az emancipációig és tovább?) nagy ívű áttekintés az erdélyi, partiumi, illetve az óromániai (regáti) zsidóság históriájáról. A különbségtevés indokolt, hiszen az erdélyi és a regáti zsidó közösségek polgárosodási, modernizációs és emancipálódási folyamata, értékválasztása, egész habitusa jelentősen különbözött a havasalföldi és moldvai zsidókétól. A szerző a bevezetőben a dokumentálhatóan 16. századi bevándorlás kezdeteitől követi nyomon mindkét területen a zsidóság emancipációjának különböző ütemű folyamatát, beszámol az antiszemitizmus jelenségéről és erejéről, a zsidó közösségek bezárkózásáról és endogámiájáról, a hagyományok követéséről és a hitehagyásról, egészen 1924-ig, amikor a román állampolgársági törvény rendezte helyzetüket. A tanulmányok első fejezete az erdélyi zsidóság múltjának fontos és érdekes csomópontjait tárgyalja. Az első dolgozat Bethlen Gábor uralkodásáig (1613-1629) tekint vissza; a fejedelem 1623 júniusában szabadságlevelet adott Abraham Sarsa konstantinápolyi orvosnak – ez a dokumentum tekinthető az erdélyi zsidóságra vonatkozó első írott forrásnak. Ugyancsak fontos dokumentum az 1791-ben, a kései felvilágosodás jegyében keletkezett Opinio de Judaeis című tervezet, amely országgyűlési előterjesztésként szolgálta volna a zsidók helyzetének rendezését. A reformkezdeményezés azonban csupán tervezet maradt, az erdélyi nemesség ekkoriban még nem nézett szembe a zsidók emancipációjának kérdésével. A téma szélesebb körű folytatása Az erdélyi zsidó emancipáció előzményeihez című írás, amely II. József halála utáni időszak, a jozefinizmus továbbélésének eseménytörténetét göngyölíti föl, középpontjában a már elemzett Opinio de Judaeis-szel. A kötetnek címet adó tanulmány az emancipáció 1848/49-es fejleményeivel foglalkozik, nevezetesen az 1849. évi, júliusi szegedi országgyűlés zsidókra vonatkozó törvényjavaslatával. A kötet második fejezetébe (Ez történt velünk a 20. században) kerültek a szerző családjának, rokonainak, ismeretségi körének személyes sorstörténetét földolgozó rövidebb írások, emlékezések, jegyzetek, szociográfiai cikkek. A „kettős kisebbségi sorsot megélt erdélyi zsidóság történelmét földolgozó tanulmányok és a családtörténet esszéi a végül is kikerekítik a 17-20. század közötti história rajzolatát. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]