Kivonat: |
Az Árpád-ház kevésbé ismert alakja II. András király második fia, IV. Béla öccse, Kálmán (1208-1241), pedig személye nemcsak a magyar, hanem a lengyel, a szlovák, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődők számára is érdekes lehet. Alig hatéves volt, amikor a szepesi egyezmény
[>>>]
Az Árpád-ház kevésbé ismert alakja II. András király második fia, IV. Béla öccse, Kálmán (1208-1241), pedig személye nemcsak a magyar, hanem a lengyel, a szlovák, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődők számára is érdekes lehet. Alig hatéves volt, amikor a szepesi egyezmény eredményeképp eljegyezték egy lengyel herceg lányával, Salomeával. Ezután a Kijevi Rusz egyik fejedelemségének, a Magyarországgal északkeleten határos Halicsnak az élére került, méghozzá a pápa jóváhagyása révén királyi címmel. 1221 környékén azonban, feleségével együtt el kellett menekülnie. Magyarországra hazatérve előbb a Szepességben telepedett le, majd hercegként (dux) Horvátország és Dalmácia, illetve Szlavónia élére került, bár hercegi titulusa mellett tovább használta királyi címét is. Szűkebb területén kívül is aktívan részt vett a magyarországi ügyekben, közvetített például apja és testvére között, majd támogatta Bélát annak trónra lépése után is. Sikeres hadjáratot vezetett a Balkánra, és részt vett a muhi csatában (onnan még el tudott menekülni, ám sérüléseibe nem sokkal később belehalt). Az ő életét mutatja be, a fennmaradt források alapján Font Márta és volt tanítványa, jelenlegi kollégája, Barabás Gábor közös kötete. A könyv első része - Font Márta tollából - a halicsi fejedelemség időszakát tárgyalja, hangsúlyosan foglalkozva az előzményekkel, a szepesi találkozóval, a koronázással, a halicsi királyi udvarral, az uralom stabilizálására tett kísérletekkel, végül menekülése után a halicsi igények fenntartásával. Barabás Gábor azt az időszakot vizsgálja, mikor Kálmán egész Szlavónia hercege volt: ott tartózkodásának első éveit, hercegi udvarát, közjogi helyzetét, a herceg és István zágrábi püspök kapcsolatát, a főbb világi és egyházi intézkedéseket, a dinasztikus ügyeket, a balkáni politikát, végül a herceg halálát. A szöveget fekete-fehér fotók és térképvázlatok kísérik. A hiánypótló kötetet összegzés, bibliográfia, mutatók, valamint angol nyelvű rezümé zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|