Cím: |
Ady megmondja
| Alcím: |
részletek Ady Endre publicisztikai írásaiból
| Szerző: |
Ady Endre (1877-1919) |
Közrem.: |
Király Levente (vál.,előszó) |
Szerz. közl: |
Ady Endre ; [vál. és az előszót írta Király Levente]
| Kiadás: |
Budapest : Corvina, 2017 |
Eto: |
894.511-92
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; publicisztika |
Cutter: |
A 25
| ISBN: |
978-963-13-6454-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
209, [1] p.
| UKazon: |
201722128
| Kivonat: |
Az Ady publicisztikai munkásságát reprezentáló szöveggyűjtemény összeállítója, Király Levente nem titkolja, hogy a közíró cikkeinek bekezdésnyi részleteit úgy válogatta össze, hogy azok minimum két dolgot bizonyítsanak: egyrészt, hogy Ady zseniális próféta volt, akinek pontos meglátásai ma is
[>>>]
Az Ady publicisztikai munkásságát reprezentáló szöveggyűjtemény összeállítója, Király Levente nem titkolja, hogy a közíró cikkeinek bekezdésnyi részleteit úgy válogatta össze, hogy azok minimum két dolgot bizonyítsanak: egyrészt, hogy Ady zseniális próféta volt, akinek pontos meglátásai ma is helytállóak, másrészt, hogy a hazai közállapotok mit sem változtak a 19-20. század fordulója óta. Vagyis a tematikus szerkezetű válogatás azon a prekoncepción alapul, hogy az Ady-cikkek megjelenésének kora, az 1899 és 1915 közötti időszak kínzó gondjai a mai magyar társadalmat épp úgy nyomasztják, mint az akkorit. Király Levente – fölvéve a harcos publicista hanghordozását – az előszóban maga is lényegre törően fogalmaz: „ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során () egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Az aktuálpolitikai cél következtében meglehetősen féloldalasra sikerült válogatás mindazonáltal pontosan igazolja Szerb Antal azon állítását, miszerint Ady előbb volt kitűnő újságíró, mint kiváló költő; ugyanis az olvasókönyv anyaga érzékletesen mutatja e publicisztika akkor újdonságnak számító karaktervonásait: sodró lendületét, egyéni nyelvhasználatát, vívódásai ellenére is kemény kiállását, önstilizációját. Ady szuggesztíven tudott elfogult lenni, olykor patetikusan volt demagóg, és szinte mindig harcias, aki – szó szerint – forradalmasította a magyar közírást. Egyszerre imádta és siratta Magyarországot, a magyar életet és kultúrát; érte és nem ellene haragudott. A kötet 19 tematikus fejezetben közöl több mint száz rövid részletet Ady terjedelmes publicisztikai életművéből. A fölvett témák: egyház, nacionalizmus, antiszemitizmus, magyarság, főváros és vidék, Erdély, kultúra, oktatás, a gyermek, feminizmus, kivándorlás, népességfogyás, politikai kultúra, korrupció, szocializmus, külpolitika, civilizáció, irónia és filozófia. Valamennyi fejezetben 5-8 rövid szemelvény, cikkrészlet található, amelyek szinte esszenciálisan mutatják Adynak a témáról vallott véleményét. A kötetben természetesen megtalálhatók olyan nevezetes írásai, mint az Egy kis séta; Csaholó hazafiság; A magyar Pimodán; S ha Erdély elveszik?; Magyar lelkek forradalma stb. Mindössze egyetlen Ady-írás szerepel teljes terjedelmében a válogatásban, az 1905-ben írt Ismeretlen Korvin-kódex margójára, ebben szerepel szerzője egyik legismertebb hasonlata: a Komp-ország képe. A szerkesztő a kötet valamennyi írásánál föltünteti, melyik lapban és mikor jelent meg a cikk, és a legszükségesebb mértékben kísérik magyarázó lábjegyzeteket fűz a szövegekhez. Az Ady olvasókönyv – összeállítója szándéka szerint – két hivatást tölthet be: egy erőteljes aktuálpolitikai szándékot, valamint egy távlatos célt, jelesül, hogy fölkeltse az érdeklődést Ady publicisztikai életműve iránt. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|