A közelmúltban elhunyt történész három fő kutatási területéről, illetve két korszakáról ad számot posztumusz kötete. Sipos Péter a 20. század magyar históriáján belül elsősorban a két világháború közötti korszak társadalomtörténetével foglalkozott, főként a társadalom belső mozgásaival,   [>>>]

A közelmúltban elhunyt történész három fő kutatási területéről, illetve két korszakáról ad számot posztumusz kötete. Sipos Péter a 20. század magyar históriáján belül elsősorban a két világháború közötti korszak társadalomtörténetével foglalkozott, főként a társadalom belső mozgásaival, átrendeződéseivel és ezek pártpolitikával való összefüggéseivel. A dolgozatok első csokra (Társadalom és politika a két világháború között) olyan kérdésekre keres választ, mint hogy milyen volt a kulturális élet a '20-as és '30-as években Magyarországon, e keretben szinte életmódtörténeti képet ad a korabeli társasági életről is. Vizsgálja az 1935. évi képviselőházi választások eredményét, megállapítva, hogy ez Gömbös Gyula hatalmának betetőzését jelentette. Áttekinti a különböző politikai oldalak - a szélsőjobb és a szociáldemokrácia - szakpolitikai állásfoglalásait az agrárkérdéssel és a területi revízióval kapcsolatosan. Végül megvizsgálja, hogyan viszonyult a hazai zsidóság 1919 és 1938 között a fönnálló politikai rendszerhez; és arra a következtetésre jut, hogy még Hitler hatalomra kerülése után sem lépett működésbe a magyar zsidóság veszélyérzete. Lényegében az első hazai zsidótörvények megjelenéséig biztonságban tudta magát. A szerző -- két világháború közötti korszakba tartozó -- másik nagy kutatási témája Horthy Miklós alakja, pályája, történelmi szerepe (Horthy Miklósról). Áttekinti karrierjét, amely „Pólától a budai Várig, azaz „a Monarchia hadiflottájától a kormányzóságig ívelt. Izgalmas módon elemzi a kormányzó személyiségét, gondolkodásmódját; megrajzolja felesége, Purgly Magdolna alakját, és bemutatja családja tagjait, fiait és unokáját. A szerző kijelenti, hogy a hiteles Horthy-portré megrajzolásának nem az a módja, hogy a szélsőséges megítélések között valahol félúton jelölje ki a kormányzó helyét, hanem a pontos forrásföltáráson alapuló objektív mérlegelés az alkalmas módszer. A szerző harmadik nagy témája a II. világháború utáni magyar diplomáciatörténet, erről szól a kötet utolsó tanulmánysora (Nagyhatalmak játékterén). Sipos Péter az 1945 utáni magyar külpolitika elemzését messzebbről, Trianontól kezdi, hiszen ebben a diktátumban gyökerezett Magyarország revíziós politikája, II. világháborúba való belépése, és ezt a békediktátumot erősítette meg az 1947. évi párizsi békeszerződés. Mindezek együttes következménye volt Magyarország nagyhatalmaknak való kiszolgáltatottsága. Különösen izgalmas a kötet utolsóm dolgozata, amely az 1945 tavasza és 1956 nyara közötti - szovjetek által kézileg vezérelt - magyar külpolitika áttekintését adja. A források és a szakirodalom fejezetenkénti jegyzékével kiegészített három tanulmánysor igen fontos hozzájárulás a 20. századi magyar történelem bizonyos összefüggéseinek pontosabb megértéséhez; néhány eredeti szempontú dolgozata pedig inspiráló hatású lehet a következő történész generáció kutatómunkája szempontjából. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]