Ha a fülszöveget olvassuk, elsőre akár komolytalannak is tűnhet E. Kovács Péter történész most megjelenő könyve. És bár az előszóban, valamint a gyakran szóviccekre, szépirodalmi vagy popkulturális vonatkozásokra épülő fejezetcímekben tovább folytatódik a játékosság, nagyon is komoly szakmunkáról
[>>>]
Ha a fülszöveget olvassuk, elsőre akár komolytalannak is tűnhet E. Kovács Péter történész most megjelenő könyve. És bár az előszóban, valamint a gyakran szóviccekre, szépirodalmi vagy popkulturális vonatkozásokra épülő fejezetcímekben tovább folytatódik a játékosság, nagyon is komoly szakmunkáról van szó (igaz, a saját megfogalmazása szerint "Zsigmond fun" szerző a főszövegbe is bele-belecsempészett néhány további meglepő kiszólást). E. Kovács három kötetben mutatja be Luxemburgi Zsigmond és a Velencei Köztársaság kapcsolatának történetét, s a most megjelenő első kötet az 1387 és 1411 közötti időszakot tárgyalja. Előzményként az egész Dalmáciát Magyarországnak juttató torinói békekötésről (1381) olvashatunk, majd Mária királyné Novigrad várából való kiszabadításának körülményeiről esik szó. Olyan további események kerülnek még tárgyalásra, mint Velence bevonása a törökellenes nemzetközi koalícióba, valamint a nikápolyi csatában (1396) való részvételük, a velencei adófizetés felmondása (1400), Zára velencei kézre kerülése (1409), ill. az 1411-es friuli hadjárat megindítása. A kötet latin forrásszövegekkel, bibliográfiával és függelékkel zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]