Az első világháború osztrák-magyar katonáiról készült fotókon gyakran látható egy, a mellkas baloldalán viselt, rozsdamentes burkolattal bevont, vasból készült kereszt. Ez az ún. Károly Csapatkereszt, amelyet az új uralkodó, IV. Károly 1916. december 13-án alapított. A korábban elterjedt   [>>>]

Az első világháború osztrák-magyar katonáiról készült fotókon gyakran látható egy, a mellkas baloldalán viselt, rozsdamentes burkolattal bevont, vasból készült kereszt. Ez az ún. Károly Csapatkereszt, amelyet az új uralkodó, IV. Károly 1916. december 13-án alapított. A korábban elterjedt kitüntetésekkel szemben az odaítéléséhez nem kellett kiemelkedő hőstettet végrehajtani. A szabályzat szerint aki 12 heti tűzvonalbeli frontszolgálatot teljesített, gyalogági, vadászcsapatbeli, lovassági, tábori, hegyi és vártüzérségi csapatoknál, árkász-, utász- és vasúti-, valamint távírócsapatnál, légjáró (értsd.: repülő) csapatoknál, erődítmények csapatainál, a haditengerészetnél, építőszázadoknál és munkásosztagoknál, a csendőrségnél, pénzügyőrségnél vagy határrendészetnél, sőt a fronton szolgálatot teljesítő orvos vagy tábori lelkész volt, az igényelhette a kitüntetést. Az alapító parancs szavai szerint ugyanis az uralkodó látta, hogy ennek a háborúnak a korábbiaknál sokkal gyilkosabb, addig nem ismert hevességű, minőségileg megváltozott tartalmú harcaiban való hősies részvétel eleve elismerésre-kitüntetésre érdemes. Ennek a kitüntetésnek a történetét mutatja be a fiatal jogász, Virágh Ajtony könyve. A szerző - sok-sok illusztráció kíséretében - ismerteti a Károly Csapatkereszt alapításának előzményeit, a gyártás konkrétumait, az esetleges visszaéléseket és azok szankcionálását (sokan ugyanis még a hivatalos odaítélés előtt, kétes forrásból beszerezték a leleményes vállalkozók által legyártott kereszteket). A szerző részletesen foglalkozik az adományozás feltételeivel, a kitüntetés visszhangjával, vagy éppen azzal, hogy a hadifogságba esettekre milyen szabályok vonatkoztak. Kitér még a kitüntetés Horthy-kori, majd későbbi utóéletére is, az 1938-as ún. Tűzharcos törvényre és a kitüntetéssel rendelkezőkre vonatkozó kedvezményekre, a Károly Csapatkereszthez fűződő választójogra, vagy éppen a kitüntetések későbbi kereskedelmi forgalmára. Az ...és ők is harcoltak című főfejezet néhány kiemelt csoport képviselőivel foglalkozik, akik megkapták a kitüntetést, így a fronton szolgálatot teljesítő nőkre, a roma csapatkeresztesekre, a tűzharcos zsidóságra, s a szerző néhány hírességet is felsorol, Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Kozma Miklóson, Gömbös Gyulán, Almásy Lászlón, Heim Pálon, Aba-Novák Vilmoson és Hamvas Bélán keresztül Bauer Rudolf diszkoszvetőig és Zsámboki Miklós gordonkaművészig, akik megkapták a Károly Csapatkeresztet. A jegyzetekkel, képmelléklettel, valamint a vonatkozó jogszabályok gyűjteményével végződő kötet rendkívül alapos munka - széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]