Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Kárpáti Kamil elbeszéléskötete. Felütésként a Miért vagyok én is szabadságharcos? című írásából, amelyben márianosztrai szabadulását írja le 1956. október 28-án, megértjük mit jelentett politikai fogolynak lenni az ötvenes   [>>>]

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Kárpáti Kamil elbeszéléskötete. Felütésként a Miért vagyok én is szabadságharcos? című írásából, amelyben márianosztrai szabadulását írja le 1956. október 28-án, megértjük mit jelentett politikai fogolynak lenni az ötvenes években. Az irodalom- és művészetszervező tevékenységéről is ismert szerző pályája hosszú időre megtört, így sok évtizedes irodalmi munkássága ellenére szinte mindig irodalmi életünk peremvidékére szorult. Az 1940-es években indult pesterzsébeti költő, ha prózát ír, az vagy regény, vagy esszé. Ezért a gyűjteményben helyet kaptak a témához, a forradalomhoz kapcsolódó regényrészletei is. Az Isten háta fekete regényhősének, az 1956. decemberi budapesti asszonytüntetésen lelőtt szerelmétől a címadó Próbaakasztás című novella szadista smasszer tisztjéig, rabtartók és rabok végtelen haláltánc-sorozatával a szenvedésnek állít emléket: „én is emlékezem. Már réges-rég térré változott, ami idő volt. Benne élek. Többnyire egy cellához hasonlít. Én ugyan ebbe soha be nem tettem a lábam, most mégis belőle nézek kifelé. Még ha kinézhetnék! De ahhoz még rabnak se kell lenni, elég hogy hivatalában egy börtönigazgató hosszabb ideig szürküljön és kopaszodjon, ő is ráébred: cellából nem lehet kitekinteni. Nem az ablakban van a hiba. Hanem az emberben – hacsak föl nem kel, hogy kivívja a maga jogosultságát a szabadsághoz. Igazából a jövő nemzedéke felé fordul kötetével, az ifjak felé, akik „még képesek a szívükkel látni és emlékezni; akiknek gondolataik a szárnyaik. A nyolcvannyolc esztendős Kárpáti Kamil így vall és üzen: „ha a régi lázzal még bármit keresek, ezt keresem: az ifjúság életerejét és továbbteremtő szívét. Benne 56 forradalmának erejével és tisztaságával, az enyémnél valamivel szerencsésebb holnapon. A kötet írásait barátai – az 1960-ban létrejött Átlók művészcsoportot vele együtt alapító festők –, Gaál Imre és Rátkay Endre szürreális képei teszik átélhetőbbé. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]