A 17 éves Szabó Magda 1935 nyarán érkezik meg Bécsbe, hogy német nyelvtudását tökéletesítse. Szállásért, ellátásért cserébe a Zsófia Otthon nevű idősgondozóban dolgozik, szabad idejében járja a várost, ismerkedik a nevezetességekkel. Háromévi itt-tartózkodás után eljegyzi magát Béccsel és egy   [>>>]

A 17 éves Szabó Magda 1935 nyarán érkezik meg Bécsbe, hogy német nyelvtudását tökéletesítse. Szállásért, ellátásért cserébe a Zsófia Otthon nevű idősgondozóban dolgozik, szabad idejében járja a várost, ismerkedik a nevezetességekkel. Háromévi itt-tartózkodás után eljegyzi magát Béccsel és egy osztrák fiatalemberrel, de mindkét „jegyességének véget vet az Anschluss. Úgy tér haza, hogy szívében őrzi mindkét szerelmét, amelyről és akiről jóval később regényt szándékozik írni. Ez lett volna a Für Elise, amelynek vázlata fönnmaradt az írónő hagyatékában, és amely e kötet – V. Detre Zsuzsa bevezető tanulmányát követő – első dokumentuma. Kiderül, hogy a regény ihlető pillanata az volt, amikor a majdani írónő sétál egy bécsi utcán, és meghallja a Für Elise édesbús dallamát, amellyel éles kontrasztban áll az Anschluss okozta és a kényszerű távozás miatti komor hangulata. Szabó Magda később nem a bécsi, hanem a debreceni éveket írta meg ugyanezzel a címmel (2002). És bár a tervezett bécsi helyszínű folytatás, a Für Elise második kötete nem készült el, néhány fejezete, részlete igen (En route; A nő, aki hisz; A harmadik gyűrű). Így tehát az utókor képes rekonstruálni az el nem készült regényt a vázlata és novella alakú részletei nyomán. Ez a rekonstrukció, azaz a Für Elise második kötete ölt testet ebben a dokumentumkötetben. A tervezett regény vázlata után áll Kabdebó Lóránt „Kitalálja az életet című esszéje, amely voltaképp csak keretezi a szerzőnek az idős írónővel készült nagy interjúját. Ebben Szabó Magda többek között vall a bécsi évekről, az interjúkészítő pedig levelek, prózák részleteivel teszi még szemléletesebbé Szabó Magda vallomását. Ezután egy levélválogatás található Legdrágább Magdám címmel, ez az írónő bécsi tartózkodását követő évtizedek (1938-1962) levelezéséből ad közre válogatást, a levelek többségének feladója Szabó Magda hajdani bécsi szerelme, Gerhard Ehrlick. A kötet végére került Murber Ibolya A második otthon című írása, ennek szerzője tanulmány formájában térképezi föl a majdani írónő bécsi éveinek topográfiáját (Schönbrunni kastély, Augarten, a Ring, Hotel Imperial, Zsófia Otthon). A kötetet az írónő hagyatékából előkerült A harmadik gyűrű című elbeszélés zárja, amely mű a bécsi élményekből táplálkozik. Ebben olvasható Szabó Magda vallomásos tételmondata: „Igenis Debrecen és igenis Währing, életem két pólusa – utal szülővárosára és Bécs XVIII. kerületére, ahol a Zsófia Otthon állt, és ahol három esztendeig élt. Bár a dokumentum-összeállítás a regényvázlaton kívül mindössze négy részletet, novellát tartalmaz, mégis okkal jelenik meg az írónő életműsorozatában, hiszen a Für Elise el nem készült második kötetének körvonalait rajzolja ki, annak lehető teles rekonstrukciója. A kötetet archív felvételek teszik szemléletessé. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]