Ha az egyszerűségében is nyomasztó borítójú könyvet olvasva az olvasó abban ringatja magát, hogy csak egy regényt olvas, nagyon téved: a memoár egy magas rangú katonai elemző-kutató, egykori kormányzati tanácsadó munkája, amiben nyoma sincs a fikciónak. Daniel Ellsberg – a Pentagon-iratok legendás
[>>>]
Ha az egyszerűségében is nyomasztó borítójú könyvet olvasva az olvasó abban ringatja magát, hogy csak egy regényt olvas, nagyon téved: a memoár egy magas rangú katonai elemző-kutató, egykori kormányzati tanácsadó munkája, amiben nyoma sincs a fikciónak. Daniel Ellsberg – a Pentagon-iratok legendás leleplezője – nem csak kivételes közelségből ismeri ezeket a folyamatokat, de részese is volt bizonyos változásoknak, tagja volt a bizottságoknak, amelyek például a kubai rakétaválságot kezelték. (Az, hogy akkor nem ért véget a világ, tényleg inkább a vakszerencsének, mint a vezetők előrelátásának köszönhető.) A könyv első nagyobb egysége az ennek során szerzett tapasztalatairól szól, arról, hogy a túlméretezettsége miatt is értelmetlen nukleáris és termonukleáris fegyverkezés közben a döntési folyamatok szabályozása mennyire nem igazodott a kérdés súlyához. A könyvből kiderül, hogy az emberi élet és civilizáció kiirtásához elegendő atomarzenál beindításához akkoriban elég lett volna némi kommunikációs fennakadás, meg egy kis félreértés. Arról, hogy a jellemzően elnöki jogkörnek gondolt piros gomb megnyomására sokaknak adtak lehetőséget úgy, hogy erről a civil lakosságnak semmiféle tudomása nem volt. Könyve második részében Ellsberg arra keresi – és találja meg – a választ, hogy milyen előzményei vannak/lehetnek a fentiekben leírt emberellenes, az egész emberiség végét jelentő lehetőségeknek. A választ a második világháború alatt lezajlott folyamatokban találja meg. Részletesen és dokumentumokra hivatkozva írja le, miként történt meg az, hogy a képmutatás fenntartása és az ellenség hibáztatása mellett a civil áldozat „sajnálatos járulékos veszteségből legitim és titkolandó céllá változott. A szerző állítása szerint Amerika szigorúan titkos, embertelen nukleáris politikája ma is érvényben van. Ez egy eszement terv, amely halálos veszéllyel fenyeget mindannyiunkat. A korábbi nemzetvédelmi elemző elsőként ír az 1960-as évek amerikai atomprogramjáról. Ha valaha megvalósulnak az Eisenhower elnök ideje alatt készült totális atomháborús tervek, az az emberiség csaknem teljes kihalásához vezethet. Ellsberg figyelmeztet, hogy a történelem legveszélyesebb fegyverkezése folyik, és a Trump-adminisztráció csak folytatása a teljes megsemmisüléshez vezető útnak. Bizonyítékokhoz hozzáférő magas rangú tisztviselő még soha nem írt ilyen nyíltan a Kennedy-korszakban elfogadott nukleáris stratégiáról. Tisztában kell lennünk a lehetséges forgatókönyvek törvényszerűségeivel: ha a színpadon feltűnik egy pisztoly, az előbb utóbb el is fog sülni. Márpedig a világpolitika deszkáin a termonukleáris támadóeszközöknél nagyobb fegyver nem létezik, az olvasó pedig ártatlan statisztaként csak nézheti, megnyomja-e a gombot valaki. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]