Asszonysorsok címmel jelent meg a göcseji gyökerekkel bíró B. Léránt Árpád írói álnevet viselő szépíró (ezenfelül geográfus és társadalomkutató) újabb kötete, amelyben öt zalai asszony sorstöredékét olvashatjuk. A Z-füzetek sorozatban megjelent vékony könyv hátsó borítóján a szerző önéletrajza   [>>>]

Asszonysorsok címmel jelent meg a göcseji gyökerekkel bíró B. Léránt Árpád írói álnevet viselő szépíró (ezenfelül geográfus és társadalomkutató) újabb kötete, amelyben öt zalai asszony sorstöredékét olvashatjuk. A Z-füzetek sorozatban megjelent vékony könyv hátsó borítóján a szerző önéletrajza lezárásaként így vall személyéről és eddigi munkásságáról: „polgári nevem titulussal a tudományé, titulus nélkül a publicisztikáé, B. Léránt Árpád írói álnév a szépirodalomé. A kötet főszereplőit összefűzi a földrajzi tér, a dimbes-dombos Zala-vidék, Göcsej, nemkülönben a paraszti, félig paraszti, félig iparosi gyökér, továbbá a majd egy évszázadnyi történelmi idő. A Budapesten élő szerző a kitárulkozó asszonyok némelyikével hévízi gyógyvízkúra apropóján találkozott, s az ismerkedő csevegés változott át idővel elbeszéléssé. A történetek időbeli íve 1918-tól indul, s a jelenig tart. Három önvallomás (Panna, Borcsa, Krisztina), valamint két, valós dokumentumokon alapuló novellisztikus írás (Tera és Margit) villantja fel az élettöredékekből összeálló portrékat. A sorsok persze sok mindenben különböznek is, hiszen a hat kisgyermekkel küszködő hadiözvegy, a gyerekei gyarapodásáért megszakadni is kész parasztasszony, a pákai bognár kitelepített kislánya, vagy a jónevű egerszegi fényképész özvegye az élet és a történelem más és más szeletét kelti életre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]