Ez a kötet a friss gyászból, a lesújtó veszteség érzéséből született - Szabó Magda férje, Szobotka Tibor író 1982. február 26-án meghalt. Harmincnégy évi boldog, harmonikus házasság állt mögöttük, és bár Szobotka már több mint egy évtizede súlyos beteg volt és jórészt csak feleségének állandó,   [>>>]

Ez a kötet a friss gyászból, a lesújtó veszteség érzéséből született - Szabó Magda férje, Szobotka Tibor író 1982. február 26-án meghalt. Harmincnégy évi boldog, harmonikus házasság állt mögöttük, és bár Szobotka már több mint egy évtizede súlyos beteg volt és jórészt csak feleségének állandó, szerető gondoskodása, ápolása tartotta életben, ez talán csak még súlyosabbá tette a veszteségét. A kötet egy modern regény laza időrendjében megy végig Szobotka életén és írói pályáján, a tőle származó dokumentumokat összefoglalókkal, időnkénti lélekrajzokkal váltogatva, felváltva idézve a naplókból és az élete végén elkezdett memoárokból. A látszólagos lazaság ellenére feszesen szerkesztett "történetből" először egy okos és tehetséges kisfiú képe bontakozik ki, aki szorongásosan vergődik szüleinek szörnyű házasságában, állandó halálfélelmei vannak, ugyanakkor megadással fogadná a halált. Félelmeit a művészetek, különösen az irodalom oszlatják, nemcsak szenvedélyes olvasó, hanem kisgimnazista korától kezdve rendszeresen ír, már tizenöt éves korában novellája jelenik meg Karácsony Sándor Erő című ifjúsági lapjában. Az egyetemen angol-német szakot végez, utána angliai tanulmányút és katonáskodás következik, majd rövid ideig magántisztviselő, aztán nyelvtanításból és írásaiból él, mert ír, ír rendületlenül, és ha regényeit nem is fogadják el a kiadók, novellái, versei, tanulmányai rendszeresen megjelennek. Életében az első nagy törést a háború hozza, évek katonáskodása után katonaszökevény, az ostrom alatt elveszíti szeretett feleségét és gyermekét. 1945 után egyfajta lázas kábulatban él, a Magyar Rádió irodalmi osztályán dolgozik, közben falja a nőket, nincs köze senkihez és semmihez - aztán 1947-ben megismerkedik Szabó Magdával, egy éven belül felségül veszi, szakítva korábbi életmódjával. 1950-ben azonban újabb nagy törés következik: kiteszik a rádióból, korrektor lesz, majd általános iskolában tanít, végül egyetemi adjunktus lesz. 1956 után megjelenik egy-két műve, a kritika nagyrészt agyoncsapja, 1961-ben már nyomdában lévő novelláskötetét visszavonják - ekkor szinte teljesen feladja a reményt, mire felesége erőfeszítései és a lassan megjövő elismerés újabb munkára serkentenék, már késő, már súlyos beteg. A tárgyilagos könyv utolsó harmada felforrósodik, a portré összeolvad az önarcképpel, kibontakozik előbb egy nagy szerelem, majd egy csodálatos házasság rajza, végül pedig egy nagyszerű asszonynak a tragédia árnyékában kifejtett évtizedes erőfeszítése. A könyvnek ezekben a részeiben az olvasó ráismer Szabó Magda jellegzetes hangjára, sodró áramlású, érzelmi fűtöttségére. Az először harmincöt esztendővel ezelőtt megjelent mű most, újrakiadása alkalmával is minden felnőtt olvasónak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]