Ötszáz évvel az általunk ismert Nagy-Britannia pusztulása után játszódik Jasper Fforde parodisztikus-szürreális elemekkel fűszerezett disztópiája egy olyan különös utódállamban, ahol a szigorú társadalmi kasztrendszert és hierarchiát a polgárok színérzékelési képessége határozza meg. Ekkora ugyanis
[>>>]
Ötszáz évvel az általunk ismert Nagy-Britannia pusztulása után játszódik Jasper Fforde parodisztikus-szürreális elemekkel fűszerezett disztópiája egy olyan különös utódállamban, ahol a szigorú társadalmi kasztrendszert és hierarchiát a polgárok színérzékelési képessége határozza meg. Ekkora ugyanis úgy formálódott át az emberiség, hogy mindenki csak egy-egy színsáv látására képes. Hogy melyik színről van szó, az dönti el, hogy a társadalmi ranglétrán ki hol helyezkedik el: az új arisztokráciát képezik a Bíborok, akiket rangban (és kiváltságok tekintetében) követnek a Sárgák, Zöldek, Kékek, Narancssárgák, Vörösök, lezárva a sort a gyakorlatilag páriának számító Szürkékkel. A történet főhőse és narrátora egy Vörös fiatalember, Eddie Russett, akit egy kihágás - egy prefektus fiával szemben elkövetett, rosszul elsült tréfa - miatt kényszermunkára ítélnek: az ország egy távoli részén, Kelet-Kárminban kell majd széket számlálnia. Az útra elkíséri az édesapja is, aki gyógyító. Száműzetése helyszínén ismeri meg Eddie a csodálatosan kiszámíthatatlan, indulatos és zavaros, ugyanakkor bűbájos Szürke lányt, Jane-t, akibe - bár tudja, hogy nem lehet közös jövőjük - azon nyomban beleszeret. Együtt kezdenek nyomozni azokkal a megmagyarázhatatlan és baljós halálesetekkel kapcsolatban, amelyek rendre bekövetkeznek Kelet-Kárminban, s amelyek apropóján az egész birodalmat érintő döbbenetes titkokra jönnek rá... Az egyfajta társadalomkritikának is tekinthető regény azoknak ajánlható, akik fogékonyak a műfajon belül az összetettebb, árnyaltabb írásokra, no és persze abszurd humorra.
[<<<]