Cím: |
Kalmárköztársaság
| Alcím: |
hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence
| Szerző: |
Crowley, Roger (1951) |
Közrem.: |
Makovecz Benjámin (ford.) ; Szabó János, B. (utószó) ; Bereznay András (ill.) |
Szerz. közl: |
Roger Crowley ; [ford. Makovecz Benjamin] ; [... az utószót írta B. Szabó János] ; [térk. Bereznay András ...]
| Kiadás: |
Budapest : Park, cop. 2018 |
Eto: |
945-2Venezia"10/14" ; 339.5(45-2Venezia)"10/14" ; 656.61:339.1(4-015)"10/14" ; 945.0Venezia"10/14" ; 339.1(4-015)"10/14"
| Tárgyszó: |
Velence ; Velencei Köztársaság ; középkor |
Egys.cím: |
City of fortune (magyar)
| Szakjel: |
940
| Cutter: |
C 32
| ISBN: |
978-963-355-358-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
490, [4] p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 459-469.
| UKazon: |
201811107
| Kivonat: |
A velenceiek a maguk dialektusában Stato da Mar (tengeri birodalom) névvel illették hazájukat, ugyanis az életük az Adriától és a Földközi-tenger keleti medencéjétől függött. Velence jólétének nem voltak kézzelfogható alapjai, mint termőföld vagy ásványok, de még jelentős számú népessége sem volt,
[>>>]
A velenceiek a maguk dialektusában Stato da Mar (tengeri birodalom) névvel illették hazájukat, ugyanis az életük az Adriától és a Földközi-tenger keleti medencéjétől függött. Velence jólétének nem voltak kézzelfogható alapjai, mint termőföld vagy ásványok, de még jelentős számú népessége sem volt, így az a hatalmas vagyon, amit évszázadok alatt gyűjtöttek, voltaképp a világ első virtuális gazdaságának gyümölcse volt, illetve évszázadokra szóló példa arra, hogy a kis lélekszámú népek – mint a britek vagy hollandok – is lehetnek tengeri nagyhatalmak. Az angol ismeretterjesztő író a Velencei Köztársaság 1000 és 1503 közé eső gazdasági, tengeri hatalma kialakulásának, majd virágzásának, illetve hanyatlásának csaknem regényszerű krónikáját alkotta meg. Az első ezredforduló táján a velencei lagúna szigetein elszórt faházakban éltek a halászattal és sólepárlással foglalkozó emberek, akik létrehoztak egy különös városállamot, amelynek társadalma – földbirtokok híján – átugrotta a feudalizmust, ugyanakkor hamar fölismerte a kereskedelem és a pénz jelentőségét. Crowley a korai Velence leírása után a zseniális I. Pietro Orseolo dózse fölismerését méltatja; ő volt, aki rájött, hazája csak akkor lehet naggyá, ha kitör a lagúnából és meghódítja az Adria túlsó partját, Dalmáciát. A kitöréstől kezdve Velence lényegében folyton hadban állt, hol a kalózokkal, hol a part menti és szigetlakó népekkel. A szerző a szemtanúk hiteles és érzékletes leírásaival rekonstruálja a városállam életét, amelynek iránypontjai az elindulás, a kockázat, a haszon és a dicsőség voltak. Három nagy korszakot különböztet meg a hódító Velence történetében: a lehetőségek korát (1000-1204), a fölemelkedés és az uralkodás időszakát (1204-1500) és azon belül a hanyatlás periódusát (1400-1503). Ám a hanyatlás ekkor sem ért véget, hiszen az háromszáz év múlva következett be, amikor 1797-ben Napóleon bevonult a városba. Roger Crowley rendkívüli fölidéző erővel, remek esszéstílusban rajzolja meg a városállam tengeri hatalmi szerepét, gyarmatszerző harcait, a gazdaság és a pénzpiac korabeli alakulását, miközben pontos képet ad az erkölcsi szempontokat csaknem nélkülöző velencei életmódról. A kötethez függelékként csatlakozik B. Szabó János Velence és a Magyar Királyság történelmi kapcsolatait összefoglaló tanulmánya. A remek képanyaggal illusztrált, jegyzetekkel, bibliográfiával kiegészített ismeretterjesztő munka a középkor történelme és Velence múltja iránt érdeklődők számára élményszámba menő olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|