A velenceiek a maguk dialektusában Stato da Mar (tengeri birodalom) névvel illették hazájukat, ugyanis az életük az Adriától és a Földközi-tenger keleti medencéjétől függött. Velence jólétének nem voltak kézzelfogható alapjai, mint termőföld vagy ásványok, de még jelentős számú népessége sem volt,   [>>>]

A velenceiek a maguk dialektusában Stato da Mar (tengeri birodalom) névvel illették hazájukat, ugyanis az életük az Adriától és a Földközi-tenger keleti medencéjétől függött. Velence jólétének nem voltak kézzelfogható alapjai, mint termőföld vagy ásványok, de még jelentős számú népessége sem volt, így az a hatalmas vagyon, amit évszázadok alatt gyűjtöttek, voltaképp a világ első virtuális gazdaságának gyümölcse volt, illetve évszázadokra szóló példa arra, hogy a kis lélekszámú népek – mint a britek vagy hollandok – is lehetnek tengeri nagyhatalmak. Az angol ismeretterjesztő író a Velencei Köztársaság 1000 és 1503 közé eső gazdasági, tengeri hatalma kialakulásának, majd virágzásának, illetve hanyatlásának csaknem regényszerű krónikáját alkotta meg. Az első ezredforduló táján a velencei lagúna szigetein elszórt faházakban éltek a halászattal és sólepárlással foglalkozó emberek, akik létrehoztak egy különös városállamot, amelynek társadalma – földbirtokok híján – átugrotta a feudalizmust, ugyanakkor hamar fölismerte a kereskedelem és a pénz jelentőségét. Crowley a korai Velence leírása után a zseniális I. Pietro Orseolo dózse fölismerését méltatja; ő volt, aki rájött, hazája csak akkor lehet naggyá, ha kitör a lagúnából és meghódítja az Adria túlsó partját, Dalmáciát. A kitöréstől kezdve Velence lényegében folyton hadban állt, hol a kalózokkal, hol a part menti és szigetlakó népekkel. A szerző a szemtanúk hiteles és érzékletes leírásaival rekonstruálja a városállam életét, amelynek iránypontjai az elindulás, a kockázat, a haszon és a dicsőség voltak. Három nagy korszakot különböztet meg a hódító Velence történetében: a lehetőségek korát (1000-1204), a fölemelkedés és az uralkodás időszakát (1204-1500) és azon belül a hanyatlás periódusát (1400-1503). Ám a hanyatlás ekkor sem ért véget, hiszen az háromszáz év múlva következett be, amikor 1797-ben Napóleon bevonult a városba. Roger Crowley rendkívüli fölidéző erővel, remek esszéstílusban rajzolja meg a városállam tengeri hatalmi szerepét, gyarmatszerző harcait, a gazdaság és a pénzpiac korabeli alakulását, miközben pontos képet ad az erkölcsi szempontokat csaknem nélkülöző velencei életmódról. A kötethez függelékként csatlakozik B. Szabó János Velence és a Magyar Királyság történelmi kapcsolatait összefoglaló tanulmánya. A remek képanyaggal illusztrált, jegyzetekkel, bibliográfiával kiegészített ismeretterjesztő munka a középkor történelme és Velence múltja iránt érdeklődők számára élményszámba menő olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]