1968 augusztusában a Varsói Szerződés húsz hadosztálya, közel kétszázezer katona vonult be Csehszlovákiába, melyet további háromszázezer fő követett (a szovjet, bolgár, lengyel és kelet-német katonákon túl közel tizenegy-ezer magyar katona vett részt az akcióban). A Vltava 666 fedőnevű hadművelet   [>>>]

1968 augusztusában a Varsói Szerződés húsz hadosztálya, közel kétszázezer katona vonult be Csehszlovákiába, melyet további háromszázezer fő követett (a szovjet, bolgár, lengyel és kelet-német katonákon túl közel tizenegy-ezer magyar katona vett részt az akcióban). A Vltava 666 fedőnevű hadművelet vetett véget a prágai tavasszal kezdődött eseményeknek, az Alexander Dubček nevével fémjelzett "emberarcú szocializmus" csehszlovákiai kísérletének. Az ötven évvel ezelőtti eseménysor körülményeibe nyújt bepillantást Jagadics Péter volt katonatiszt, hadtörténész könyve. Mint az a szerző előszavából kiderül: pályafutása nagy részét a zalaegerszegi 8. gépesített lövészhadosztály alakulatainál töltötte, és a felderítő őrnagytól, egy véletlen elszólásból tudta meg, hogy annak idején az ő alakulatuk is részt vett az eseményekben. Neiger Béla őrnagy nem volt bőbeszédű a katonai akció részleteivel kapcsolatban, hiszen ekkor még bőven a rendszerváltás előtt voltak, s a csehszlovákiai események és az abban való magyar részvétel hosszú időre kibeszéletlen maradt (erre utal az Egy elfeledett hadjárat kötetcím is). A szerző a Hadtörténeti Levéltárban, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt dokumentumok és személyes visszaemlékezések alapján mutatja be a - katonai elhárítással megtámogatott - alakulat megszállásában való részvételét. Elsőként általánosságban vázolja fel a Varsói Szerződés működését, a történelmi környezetet, a titkosszolgálatok szerepét, a magyar részvétel ("Zala gyakorlat") előkészítését, a hadműveleti terveket, valamint az összpontosítási körletbe (Isaszeg) való megérkezést. A szerző bemutatja a "gőzhenger" három hétig tartó megakadását, az újabb megindulást augusztus 20-án, majd napi részletességgel ismerhetjük meg - a hadműveleti napló alapján - a történéseket. Külön fejezet foglalkozik a katonai elhárítás részvételével Csehszlovákia megszállásában, de szó esik a logisztikáról (hadtápról), a felderítőcsapatok tevékenységéről, a kivonulás mikéntjéről, az akció pénzügyi oldaláról, az összefoglaló jelentések elkészítéséről, valamint a tanulságok levonásáról. A végén a szerző szemezget a visszaemlékezésekből, a NATO álláspontját tükröző forrásokból, valamint a nyugati sajtóértesülésekből is. A szöveget számos fotó és dokumentumok fakszimiléi kísérik. A hiánypótló kötet kronológiával, képmelléklettel, dokumentumok fakszimiléivel, valamint a felhasznált irodalom listájával zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]