| Kivonat: |
1951 májusa és júliusa között, szűk két hónap alatt több mint tizenkétezer főt telepítettek ki Budapestről. Az intézkedés célpontjai - a korabeli zsargont idézve - a „nemkivánatos elemek (jórészt egykori katona-, rendőr, és csendőrtisztek, magasrangú állami tisztviselők, „gyárosok és családtagjaik,
[>>>]
1951 májusa és júliusa között, szűk két hónap alatt több mint tizenkétezer főt telepítettek ki Budapestről. Az intézkedés célpontjai - a korabeli zsargont idézve - a „nemkivánatos elemek (jórészt egykori katona-, rendőr, és csendőrtisztek, magasrangú állami tisztviselők, „gyárosok és családtagjaik, vagyis a hajdani középosztály derékhada) voltak, akiknek, ingó és ingatlan vagyonukat hátrahagyva, 24 órán belül el kellett hagyniuk a fővárost, és egy előre kijelölt településre költözni, amit rendőri felügyelet mellett nem hagyhattak el. A Rákosi-korszak politikai megtorlásainak egyik fejezete ismert, de eddig kevéssé kutatott területe a magyar történelemnek. A tömeges kitelepítéssel kapcsolatban fennmaradt iratok döntő részét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrzi, ahol a dokumentumok módszeres feldolgozása bő fél évtizede folyik. Erről a munkáról ad számot ez a tanulmánykötet, egy 2016-ban megrendezett konferencia előadásait közreadva. A kötet tizenhét tanulmánya három léptékben elemzi a budapesti tömeges kitelepítéseket: az első két tanulmány makroszinten a kitelepítések politikatörténetét (az intézkedés indítékait, kivitelezését) elemzi. A következő - mezo - szint írásai egyes csoportok felől közelítik a témát, legyen szó egy konkrét - a költözésre kijelölt - területről (Békés megye, Mezőberény, Gyulaháza) vagy társadalmi-kulturális csoportról (volt tábornoki kar, evangélikus közösségek, zsidó kitelepítettek). Végül a mikroszinten egyes személyek, családok sorsát elemzik a szerzők, a levéltár munkatársai, valamint a téma más kutatói. Ennek köszönhetően az elnyomók mellett az elnyomottak (a kitelepítettek és a kényszerű befogadók) is hangot kapnak. Az érdekes és értékes, szakmai és könyvészeti szempontból egyaránt igényes munka végén a korabeli dokumentumokból ízelítőt adó fakszimile forrásgyűjteményt, valamint névmutatót találunk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
