| Cím: |
Úton
| | Alcím: |
menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után
| | Közrem.: |
Ablonczy Balázs (szerk.) |
| Szerz. közl: |
szerk. Ablonczy Balázs
| | Kiadás: |
Budapest : MTA BTK TTI, 2020 |
| Sorozat: |
Magyar történelmi emlékek. Értekezések ; Trianon-dokumentumok és -tanulmányok/7. |
| Eto: |
943.9"191/192" ; 325.254(439)(4-191.2)"191/192"(082) ; 325.14(439)"191/192" ; 316.32(=945.11)(100)"191/192" ; 316.32(=945.11)(439)"191/192" ; 341.382"1920"
| | Tárgyszó: |
első világháború utáni időszak ; Magyarország ; kivándorlás ; Kárpát-medence ; bevándorlás ; trianoni békeszerződés ; magyarság ; társadalmi integráció ; két világháború közötti időszak |
| Szakjel: |
943.9
| | Cutter: |
U 98
| | ISBN: |
978-963-416-229-2
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
188 p.
| | UKazon: |
202104161
| | Analitika: |
| | Kivonat: |
A trianoni béke nem csupán a Magyar királyság területi egységét bontotta meg, hanem jelentős népességmozgásokat is elindított: az utódállamokból megközelítőleg 1920 és 1930 között félmillió menekült érkezett. Sorsuk, történeteik, gazdasági és társadalmi helyzetük eddig a kevésbé kikutatott témák
[>>>]
A trianoni béke nem csupán a Magyar királyság területi egységét bontotta meg, hanem jelentős népességmozgásokat is elindított: az utódállamokból megközelítőleg 1920 és 1930 között félmillió menekült érkezett. Sorsuk, történeteik, gazdasági és társadalmi helyzetük eddig a kevésbé kikutatott témák között szerepelt a magyar történettudományban, a politika hol tabusította a kérdést, hol tudomást sem vett róla. A 2016-ban lérehozott Lendület-Trianon 100 Kutatócsoport és az ELTE BTK közösen szerveztek 2019-ben konferenciát, melyen a Trianon utáni migráció kérdésével foglalkoztak, a jelen tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások átdolgozott változata, egyes írások pedig utólag felkért tudósok művei. A nyitó tanulmányban Koloh Gábor a menekültekre vonatkozó – eltérő számú és minőségű – statisztikai adatokat dolgozza fel és sikerrel állapítja meg hozzávetőlegesen a menekültek létszámát. Gaucsik István a csehszlovák kisebbségvédelmi törvényekkel, az új kisebbségek törvény általi szabályozásával foglalkozik. Pálvölgyi Balázs a keleti front menekültjeit veszi számba: a budapesti és bécsi vezetés milyen intézkedéseket tett a menekültek lakhatása, ellátása érdekében, és mit mulasztott el. Veszprémy László Bernát egy újabb szemponttal bővíti a húszas évek első felének menekült-kérdését, a zsidó menekültek különálló csoportot képeztek a menekültek között. Melega Miklós a szombathelyi menekültlakásokat vizsgálja meg, tanulmányában korabeli fotókkal és tervrajzokkal illusztrálja, milyen körülményeket tudott Szombathely városa biztosítani a menekülteknek a vagonokhoz képest. Bartha Ákos a Kráner/Brády család családtörténetén keresztül mutatja be egy egész társadalmi réteg, a középosztály megváltozott életét, traumáit. Bittera Éva a magyar arisztokrácia emigrációs lehetőségeit járja körbe, tanulmányában a női nézőpontot érvényesíti. Erdész Ádám tanulmányában Márki Sándor történész professzor életét mutatja be: az egyetemes történelemmel foglalkozó történész 29 évet élt Kolozsvárt, ahol kinevezését követően rögtön a város szellemi életébe is bekapcsolódott, a kolozsvári szellemi elit egyik vezetője lett; Trianon után családjával együtt repatriálták. Mikrotörténeti tanulmány, melyből általános következtetések is levonhatók. Maarten J. Aalders holland kutató a Hollandiába tartó gyermekvonatok kérdését járja körbe: Trianon után a nemzetközi segélyszevezetek és holland magánkezdeményezések hatására hatvanezer gyermek került külföldre, elsődlegesen Hollandiába, hogy néhány hónapot ott eltöltve testben és lélekben felépülhessenek a háború traumáiból. Petneki Katalin tanulmánya is ebbe a sorba tartozik: egy 12 éves budai kislány leveleit tárja fel, aki Bridgewaterben kapott szállást. A kötet végén a szerzők rövid biográfiája, majd névmutató található. Igényes tudományos munka, mely nagyban hozzájárul a világháború utáni magyar társadalomtörténet árnyaltabb megismeréséhez, mivel egy kurrens felmérés szerint a ma élő magyarországi magyarok 25–28% bír egykor bevándorolt őssel, a mai napig releváns kérdéseket vet fel és mutat be a kötet. A korszakkal foglalkozó történészek, történeti szociológusok számára fontos mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
