A sorozat második kötete az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös Vidéktörténeti Témacsoportjának legújabb eredményeit adja közre, tovább folytatva a magyar vidék, a paraszti társadalom huszadik századi történetének hiánypótló kutatását. A mostani
[>>>]
A sorozat második kötete az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös Vidéktörténeti Témacsoportjának legújabb eredményeit adja közre, tovább folytatva a magyar vidék, a paraszti társadalom huszadik századi történetének hiánypótló kutatását. A mostani kötet középpontjában a „hosszú ötvenes évek (1948-1962) áll, amelyet a kutatásvezető-szerkesztő Horváth Gergely Krisztián definiál az előszóban. Kiemeli, hogy az 1956-os forradalom nem jelentett azonnali cezúrát a diktatúra működésében. A szerzők kutatási eredményei is aláhúzzák az 1956 előtti és utáni évek kontinuitását, legyen szó a sztálini típusú hatalomgyakorlás folytatásáról, a helyi káderállomány intaktságáról vagy a kisközösségek ellenállásának jellegéről. A négy tematikus fejezetbe szerkesztett huszonnégy tanulmány mindegyike levéltári és egyéb forrásokra alapozott esettanulmány és mélyfúrás, amelyek az egyéni és a kollektív cselekvés lehetőségeire koncentrálnak; egy-egy megye, település, kisközösség, egyéni életút fényében vizsgálják a korszakot. Az első részben (Pályák és elitek) különleges életutak révén (az első parasztasszony főispán karrierje, egy népügyész fordulatokban gazdag élete), valamint a helyi pártelitek összetételének vizsgálatán keresztül rajzolódnak ki a helyi hatalomgyakorlás mozgásterei. A következő fejezet (Iparosítás és szocialista „modernizáció) a városi és ipari közösségek átalakítására tett kísérleteket mutatják be a Kecskemét-kép változásán, a salgótarjáni acélgyári kolónia társadalmán és a Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt fegyelmezési gyakorlatán keresztül. Ezt követően (kisebbségi létben) a magyarországi nemzetiségek és határon túli magyar közösségek kapcsán kerül vizsgálatra a nemzeti kisebbségek speciálisan nehéz helyzete a diktatúrákban. Végül a legbővebb fejezet (Ellenközösségek) a helyi ellenállás lehetőségeit mutatja be elsősorban a vallási kisközösségek megtartó erején és a kollektivizálással szembeni paraszti ellenálláson keresztül. A kiadvány a szerzők listájával és helynévmutatóval egészül ki. A zömében a fiatalok és középgeneráció közül verbuválódó szerzőgárda magas színvonalú írásai fontos hozzájárulást jelentenek a korszak tudományos feldolgozásához. Minden nagyobb gyűjteményben érdemes beszerezni az előző kötet mellé. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
