A trianoni békediktátum okozta veszteség legnagyobb tétele bizonyosan Erdély elvesztése volt - ennek históriáját dolgozza föl minden had- és politikatörténeti részletében Romsics Ignác. A monográfia három nagy fejezetre tagolódik. Az első (A történelmi háttér) lényegében bevezetés, az előzmények   [>>>]

A trianoni békediktátum okozta veszteség legnagyobb tétele bizonyosan Erdély elvesztése volt - ennek históriáját dolgozza föl minden had- és politikatörténeti részletében Romsics Ignác. A monográfia három nagy fejezetre tagolódik. Az első (A történelmi háttér) lényegében bevezetés, az előzmények áttekintése; a szerző röviden bemutatja Erdély földjének és népeinek történetét a honfoglalástól kezdve; fölvázolja a magyar, a román és a német nacionalizmus megnyilvánulásait, illetve az I. világháború magyar és román vonatkozásait. A második rész (Az impériumváltás stációi) részletes eseménytörténetet ad 1918 őszétől, a magyar katonák frontokról történő hazatérésétől 1920 júniusáig, a békediktátum aláírásáig. A szerző a sokat emlegetett gyulafehérvári román nagygyűlés mellett megemlékezik a legtöbbször elhallgatott marosvásárhelyi székely nemzeti gyűlésről is, amelynek határozatait a békecsinálók figyelmen kívül hagyták. Bemutatja a román haderő benyomulását, a hazai véderő állandó defenzíváját, a káosz okozta tehetetlenség hadászati következményeit, amit súlyosbított a hazai politikai elit cselekvésképtelensége és később a magyar kommunista diktatúra kedvezőtlen nemzetközi megítélése. A szerző politika-, diplomácia-, had- és társadalomtörténeti szempontokat együttesen alkalmazva ismerteti Erdély elvesztésének történetét, majd a párizsi béketárgyalás folyamatát és gyászos eredményét. A harmadik részben (Trianon másodszor) áttekinti a két világháború közötti magyar revíziós politikát, a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság helyzetét, majd azokat a nemzetközi folyamatokat, amelyek eredményeként 1938 és 1941 között megvalósult a részleges területi revízió, amelynek keretében Észak-Erdély és Székelyföld visszatért. A kötet utolsó fejezete a "második trianoni döntéssel", az 1947. évi párizsi békeszerződés ismertetésével zárul. A kötet - nem kis szakmai és publicisztikai vitát kiváltó - utószavában Romsics azt írja, hogy 1920-ban ideiglenesen, 1947-ben államjogilag végleg elveszett Erdély, de mint szülőföld és lelki haza fönntartható. A térképekkel szemléltetett monográfiát bibliográfia és névmutató egészíti ki. A kötet - miközben szaktudományi és publicisztikai vitákat gerjeszthet - a téma alapvető irodalmához tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]