A szerző könyvében saját családja történetén keresztül kelti életre a szegedi zsidóság sorsát, mindennapjait a reformkortól a vészkorszakig. Seifmann Bernát, az alapítóatya, kárpitos mesterként telepedett meg a városban 1846-ban. Utódai a hagyományt folytatva és kiteljesítve, bútorüzletet és
[>>>]
A szerző könyvében saját családja történetén keresztül kelti életre a szegedi zsidóság sorsát, mindennapjait a reformkortól a vészkorszakig. Seifmann Bernát, az alapítóatya, kárpitos mesterként telepedett meg a városban 1846-ban. Utódai a hagyományt folytatva és kiteljesítve, bútorüzletet és -gyárat alapítottak és vezettek a városban. Bácskai Éva elbeszélésének fonalát a családi események (házasságkötések, születések, halálok) szervezik, amelyek mögött esetenként felvillan a helyi zsidó közösség, valamint Szeged város történetének egy-egy meghatározó epizódja (az 1879-es árvíz, az új zsinagóga felépítése a századfordulón). Magánlevelekből, családi anekdotákból és írói fantáziából kerekedik ki a családi krónika. A nagy számú korabeli fotóval és képes dokumentummal illusztrált kiadványt a szegedi helytörténeti gyűjteményekben feltétlen érdemes beszerezni. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]