Hatos Pál könyve, mely az őszirózsás forradalom gazdag feldolgozását nyújtja, azzal a gondolattal kezdődik, hogy a modern Magyarország 1918. október 31-én született meg. "Provokatívnak tűnhet ez az állítás, de mindaz, ami előtte történt Magyarországon, már múlttá lett, a történelemkönyvekre   [>>>]

Hatos Pál könyve, mely az őszirózsás forradalom gazdag feldolgozását nyújtja, azzal a gondolattal kezdődik, hogy a modern Magyarország 1918. október 31-én született meg. "Provokatívnak tűnhet ez az állítás, de mindaz, ami előtte történt Magyarországon, már múlttá lett, a történelemkönyvekre tartozik" - írja előszavában a szerző. De mi is történt valójában 1918 késő őszén, 1918-1919 telén? Hatos Pál célja, hogy a félreértések, előítéletek, elnagyolt közhelyek, anekdoták helyébe a mozgalmas, sűrűn kavargó eseményeket helyezze. Hatos Pál nézőpontja alapvetően konzervatív, ugyanakkor olyan mítoszokat rombol le, mint például a szabadkőműves összeesküvés vádja. Ennek a kérdésnek külön fejezetet szentel, levéltári források alapján mutatva be, milyen ellenállást váltott ki a konzervatív módon liberális, alapvetően uralkodóhű szabadkőműves páholyokban Jászi Oszkár agitatív politizálása, és valójában hogyan akarta ő felhasználni a szabadkőművességet saját céljaira, miközben a szociáldemokrata párt ugyanezzel párhuzamosan megtiltotta tagjainak a páholyokba való belépést. Az ilyen és ehhez hasonló belpolitikai kérdések mellett ugyanennyire érdekes Károlyi Mihály külpolitikájának vizsgálata. Szintén meglepő lehet sokak számára, hogy a németek a háború végóráiban is azzal fenyegetőztek, hogy a német szövetség felmondása esetén Budapest helyett Bukarestet fogják támogatni, figyelembe véve a románok erdélyi aspirációit, a magyar vezetés pedig azért könyörgött, hogy le ne állítsák a német szénszállítmányokat, mert akkor a magyar energiaellátás napok alatt összeomlik. Hatos Pál könyve a társadalmi háttér, a háború végi összeomlás, a polgári elégedetlenség és radikalizálódás bemutatásával indul, körbejárva Tisza István utolsó ténykedéseit, a történelmi Magyarország utolsó "lobbanásait" külpolitikai viszonylatban, majd az "elátkozott köztársaság" mindennapjaival, a szociáldemokraták és a szabadkőművesek szerepével foglalkozik. A parasztforradalom és a hazatérő katonák elégedetlensége miatti anarchizmusról, a Károlyi-kormány külpolitikai útkereséseiről, végül 1919 első hónapjairól is olvashatunk, az elkésett földreformtól a proletárdiktatúráig vezető időszakról, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáról és a Vix-jegyzék hatásairól, a proletárdiktatúra kikiáltásáról. Az "őszirózsás forradalom tövises emlékezete" mint epilógus zárja a jegyzetekkel és névmutatóval végződő művet, mely az 1918-1919-es magyar polgári forradalom egyik legrészletezőbb feldolgozása a közelmúltból. Minden történelmi gyűjteményben ott a helye. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]