Kivonat: |
Itália a középkor egészében és az újkor nagy részében politikailag meglehetősen tagolt területnek számított. Ha például megnézünk egy, az 1748-as aacheni béke után készült térképet, a következő államokat találjuk a területén: Lombardia, Piemont, Szárd Királyság, Genovai Köztársaság, Velencei
[>>>]
Itália a középkor egészében és az újkor nagy részében politikailag meglehetősen tagolt területnek számított. Ha például megnézünk egy, az 1748-as aacheni béke után készült térképet, a következő államokat találjuk a területén: Lombardia, Piemont, Szárd Királyság, Genovai Köztársaság, Velencei Köztársaság, Párma-Piacenzai Hercegség, Modenai Hercegség, Toszkán Nagyhercegség, Egyházi Állam, Nápolyi Királyság és Szicíliai Királyság. A területek egyesülése, az ún. Olasz Egység aztán meglehetősen gyorsan jött létre, sokszor előre nem látható katonai és diplomáciai események eredményeként, 1859 és 1870 között (az Olasz Királyság ugyan már 1861-ben megalakult, ám az osztrák uralom alatt álló Velencét csak 1866-ban, a Pápai Állam maradékát pedig 1870-ben csatolták hozzá). És bár a történelemtankönyvek egyértelmű sikerként írják le a folyamatot, annak megítélése annak idején koránt sem volt egységes. Az északi, elsősorban piemonti vezetéssel történő egyesítést ugyanis a déliek kritikusan szemlélték, sőt egy ellenállás (brigantaggio) is lezajlott, melyet csak egy évtizeden keresztül, a hadsereg bevetésével tudtak felszámolni. Ezt a folyamatot mutatja be az elismert történész, italianista, Pete László kötete. A szerző elsőként a risorgimento fogalmát igyekszik tisztázni, majd felvázolja Itália politikai térképét a 18. század második felében, kitérve a széttagoltság politikai és gazdasági következményeire is. Ezt követi a risorgimento kezdeteinek bemutatása, vagyis a francia forradalom (1789-1799) és a napóleoni korszak (1799-1815) ismertetése, a napóleoni rendszer bukásáig bezárólag. Szó esik a bécsi kongresszust követő restaurációról, a 19. század első felének gazdasági és társadalmi viszonyairól, az első forradalmi kísérletekről (1820-21, 1830), Mazziniről és az Ifjú Itália nevű társaságról, valamint az 1847-49 közötti történésekről. A szerző részletesen ismerteti Camillo Benso di Cavour bel- és külpolitikáját, Garibaldi hadjáratait és azok következményeit, végül az egyesítés 1861 és 1870 közötti folyamatait. Pete László igyekszik felvázolni a mérleget is, valamint bemutatja a risorgimento emlékezetét. A kötetet bibliográfia és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|