A magyar-lengyel történelmi kapcsolatoknak egészen sajátos dokumentuma a jelen kötet, mely a 19. századi magyar-lengyel kapcsolatok különféle levéltári dokumentációját, történészi, amatőr kutatói feldolgozását tartalmazza egy kiadatlan, a második világháború végnapjaiban sajtó alá rendezett kézirat   [>>>]

A magyar-lengyel történelmi kapcsolatoknak egészen sajátos dokumentuma a jelen kötet, mely a 19. századi magyar-lengyel kapcsolatok különféle levéltári dokumentációját, történészi, amatőr kutatói feldolgozását tartalmazza egy kiadatlan, a második világháború végnapjaiban sajtó alá rendezett kézirat kiadásaként. A Bevilaqua Borsody Béla és Tábori Kornél által szerkesztett kötet 1944-ben került nyomdába, ám a hatalomra kerülő nyilas vezetés a kiadást megakadályozta, a szerkesztőket, valamint a kiadásban közreműködő Magyar-Lengyel Társaság és a Magyar Mickiewicz Társaság vezetőségét üldözte. A kézirat szimbolikus módon 2018-ban, a lengyel függetlenség visszaszerzésének századik évfordulóján került elő az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárából, és került sajtó alá még abban az évben. A kötet tematikus előzményeként a két világháború közt a Magyar-Lengyel Könyvtár sorozat hét kötete jelent meg - a mostani kiadvánnyal a közreadók ezt a sorozatot kívánják folytatni. A második világháború alatt meggyilkolt Tábori Kornél újságíró a Monarchia összeomlását követően a megnyílt bécsi titkosrendőri irattárból fontos dokumentumokat másolt ki a 19. századi magyar-lengyel kapcsolatokra vonatkozóan, ami azért is különösen értékes, mert 1927-ben az irattár - máig kérdéses módon - porig égett. Tábori Kornél forrásbemutatása mellett, mely az 1830-1837 közti a magyar, olasz és lengyel szabadságmozgalmakat mutatja be titkosrendőri jelentések alapján, szaktörténészek és amatőr kutatók írásait egyaránt tartalmazza az összeállítás, némelyik írás az eredeti kéziratból elveszett, egy részüket azonban publikációkból pótolni lehetett. A kötet tehát nem teljes, ám így is érdekes összképet kínál a korszakról, a lengyelekhez való viszony függvényében a hazai reformer, liberális és függetlenségi mozgalmakról, így pl. a vármegyék és az 1831-1833 közti országgyűlés lengyelekért való kiállásáról, a magyar szabadságharc lengyel légióinak pesti zászlószenteléséről, a legionáriusok lajstromáról, a magyar vármegyék állásfoglalásáról 1880-ban a lengyel függetlenség ügyében és hasonló témákról. A szerkesztő előszóval, jegyzetekkel és fekete-fehér illusztrációkkal ellátott kötet igen értékes forrása a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok 19. századi vonatkozásainak. Történészeknek és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]