Több kötetben is foglalkozott már az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetével Csonkaréti László, s egy tíz évvel ezelőtt megjelent kötetében (200926090) a magyar királyi folyamerőket és fegyverzetüket mutatta be 1920 és 1945 között. Ez utóbbi szervezet történetét taglalja legújabb könyvében is   [>>>]

Több kötetben is foglalkozott már az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetével Csonkaréti László, s egy tíz évvel ezelőtt megjelent kötetében (200926090) a magyar királyi folyamerőket és fegyverzetüket mutatta be 1920 és 1945 között. Ez utóbbi szervezet történetét taglalja legújabb könyvében is a szerző, igaz egy szűkebb időszakra, a második világháború éveire (1939-45) vonatkozóan. A korszakválasztás természetesen nem véletlen. A Császári és Király Dunaflotilla, majd a Vörös Duna hajóraj jogutódja 1920 és 1939 között hivatalosan rendészeti céllal működött, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium kettős alárendeltségében (így játszva ki az antant helyszíni ellenőrzéseit). 1938-ban már részt vettek a Felvidék visszacsatolásában, ám a folyamőrség csak 1939-ben vált nyíltan katonai fegyvernemmé, s ekkor lett a neve Magyar Királyi Honvéd Folyamerők. Az 1941. áprilisi hadműveletekben is részt vettek, egy évvel később pedig a hajók befutottak a belgrádi kikötőbe. A korábban minimális számú hajóval és legénységgel működő fegyvernem bővítésére 1942-ben került sor, amellyel párhuzamosan új szervezeti kereteket is kialakítottak. A folyamőrség azon kevés alakulat közé tartozott, amely 1944. március 19-én felvette a harcot a Magyarországot megszálló németekkel, ám a Sopron őrnaszád személyzetét végül lefogták. Később, amikor az angolszász légierő megkezdte a Duna elaknásítását, a folyamőrök aknamentesítő műveleteik során több mint ötven aknát hatástalanítottak. 1944 októberében, a sikertelen kiugrási kísérletben is részt vettek: a Bácskában és a Margit-vonalban folytattak rövidebb harcokat. 1944 második felében részt vettek a felső-dunai hadműveletekben, de nem sokkal a harcok vége után, még abban az évben megkezdték a felrobbantott Dina-hidak kiemelését. A könyv az őrnaszádezred ezen hadműveleteivel foglalkozik részletesebben, s bemutatja a hajóállományt és a legénységet. Mindezt sok-sok forrásrészlet - levéltári dokumentumok, visszaemlékezések stb. - felhasználásával, fekete-fehér fotók, rajzok és egyéb illusztrációk kíséretében. A kötetet bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]