Akik ismerik az író, Görgey Gábor munkásságát, azt is tudják, hogy a dédapja testvére volt Görgey Artúr (1818-1916), a szabadságharc tábornoka. A kései leszármazott Kossuth megbélyegzése miatt sokáig árulónak tartott hadvezér születésének 200. évfordulója alkalmából állította össze ezt a vegyes   [>>>]

Akik ismerik az író, Görgey Gábor munkásságát, azt is tudják, hogy a dédapja testvére volt Görgey Artúr (1818-1916), a szabadságharc tábornoka. A kései leszármazott Kossuth megbélyegzése miatt sokáig árulónak tartott hadvezér születésének 200. évfordulója alkalmából állította össze ezt a vegyes műfajú kötetet. A kötet nyitánya sem szokványos: elsőként egy grafológus szakvéleménye olvasható (Egy kis grafológia), amelyben az elemző összehasonlítja Görgey Artúr és Gábor kézírását. Összevetése végén arra a következtetésre jut, hogy mindketten erős belső tartású férfiak, akik jövőperspektívában gondolkodnak, és érvényesítik a génjeikben levő őserőt. Ezután Mezei Andrásnak az íróval készült rövid interjúja olvasható (Miért nem ír drámát Görgey Artúrról?). A harmadik részben a szerző megvédi ősét a másfél évszázados vádaktól, attól, hogy kalandor, hipokrita és gyáva lett volna. A szerző Rónai Mihály András 1987-ben megjelent, Görgey tábornokról szóló cikke állításaival vitázik, és sorra cáfolja a költő-újságíró állításait, azzal a végső megállapítással, hogy legalább a rendszerváltozás után szakítani kellene a bűnbakképző történelemszemlélettel. A Jelenidők című részben az író számba veszi az őséről készült festményeket, szobrokat, valamint egy 1849-ben készült dagerrotípiát, aztán későbbi dedikált fotográfiákat, leveleket; bemutatja a tábornok pipáját, pecsétgyűrűjét, illetve a neves színész-festő Agárdy Gábor Görgey-portréját. A kötet főszövegét a szerző két felvonásos Görgey című drámája adja, amelyet egy vallomással vezet be (Miért írtam drámát mégis róla?). Ebben elmondja, miután ledőlt a hamis tabu, megdőlt az árulás vádja, nyolcvanévesen úgy érezte, addig nem halhat meg, amíg meg nem alkotja a maga Görgey-darabját. Így keletkezett 2015-ben a színmű, amely az agg tábornok utolsó éveiben és visegrádi otthonában játszódik. A mű személyes nézőpontú, de korántsem családi jellegű; érinti a politikát, de nem publicisztikus; cáfolja az árulás vádját, de nem hallgatja el hősei gyöngeségét sem; az aggastyán emberi karakterét ábrázolja, természetesen megidézve a múltat és a személyét övező vitákat. Az archív fotókkal, iratmásolatokkal, relikviákról készült felvételekkel gazdagon illusztrált, ezen felül képmellékletet is tartalmazó kötet egyszerre szolgálja a történelmi emlékezet fölfrissítését és első nyomtatott közlése a Görgey-drámának. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]