Az Urbán László összeállította kötet a nagy szegedi író mintegy nyolcvan, kötetben eddig meg nem jelent írását közli: novellákat, tárcákat, úti jegyzeteket, karcolatokat, riportokat, emlékezéseket. Hősei – ars poeticájának megfelelően – kisemberek, tanyasi parasztok, kiskereskedők, iparosok, bakák,   [>>>]

Az Urbán László összeállította kötet a nagy szegedi író mintegy nyolcvan, kötetben eddig meg nem jelent írását közli: novellákat, tárcákat, úti jegyzeteket, karcolatokat, riportokat, emlékezéseket. Hősei – ars poeticájának megfelelően – kisemberek, tanyasi parasztok, kiskereskedők, iparosok, bakák, hajósok; magyarok, szerbek, svábok, bosnyákok, albánok; Csongrád, Csanád, Temes, Torontál vármegyék és a Balkán népei. A lapokban megjelent Tömörkény-írások éppen olyanok, mint a kötetekből megismertek – ennek több oka is van. Rendkívül egységes és egyéni hangú életműve lényegében a sajtóban született meg, erre utal a szépprózáját is jellemző valóság közeli zsurnalizmus stílusjegye, a mély életismeret, a pontos és érzékletes ábrázolás, valamint stílusának legfőbb karakterjegye: az együtt érző irónia és az édesbús nosztalgia. Egyszerre érvényesül írásaiban a finom távolságtartás (irónia) és az érzelmi azonosulás (nosztalgia), a megbocsátás gesztusa és a régi szép idők jóleső fölidézése. Az itt közölt nyolcvan írásmű is a szeretetteljes, de kissé fintoros, gunyoros együttérzésről tanúskodik. A címadó írás lényegében arról szól, hogyan csapja be magát a szegény ember, aki hal híján krumpli szeletekből főz hamis halászlevet. Ugyancsak furfangos ember Üveg Ferenc nyomdatulajdonos, aki úgy akarja a hirdetéseket nélkülöző újságjának példányszámát megnövelni, hogy maga által kitalált, anonim szerelmi apróhirdetéseket, titkos üzeneteket jelentet meg. A történet csattanója meg az, hogy a rejtett üzenetekkel megszervezett randevún a saját felesége jelenik meg (Egy félreismert zseni életéből). Furfangos hősei gyakran próbálnak meg egymás eszén túljárni (Éjjeli támadás). Jó néhány írásának témája maga a táj, a természet, a teremtett világ (Gyümölcsfák alatt; Őszi idők). Emlékezéseinek egy része boszniai katonáskodásának epizódjait idézi föl (Emlékdarabok; Balkáni sorsok; A megszállott szandzsák); aztán olvasható itt néhány úti rajz (Oda alá; Útban Bécs felé), sőt szimbolista, metaforikus kispróza is (A harang-legenda). Legszámosabb műve azonban a szegedi és a Szeged környéki tanyavilág kisembereinek életét mutatja be – azzal a bizonyos derűs, rokonszenvező, egyszerre távolságtartó és lélek közeli iróniával (A félliternél; A faluvégiek; Pusztai emberek). Az 1900-tól az író haláláig, 1917-ig keletkezett és időrendben közölt kisprózák – amelyeket az összeállító utószava követ – kiegészítik a Tömörkény István életművéről ma alkotható képet, egyben e kiadvány bizonyosság az életmű szellemi és stiláris egységességére is. Minden nagyobb szépirodalmi gyűjteményben helye van. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]