Kivonat: |
Az ukrajnai zsidó származású brazil író, forgatókönyvíró, műfordító, újságíró és regényíró máséhoz nem fogható, egészen egyedi világlátása teszi munkáit unikálissá. Sajátságos szemléletmódjának fókuszában mindig, minden esetben az ember áll. Őt pásztázza, fürkészi tekintetével, keresi a lélek
[>>>]
Az ukrajnai zsidó származású brazil író, forgatókönyvíró, műfordító, újságíró és regényíró máséhoz nem fogható, egészen egyedi világlátása teszi munkáit unikálissá. Sajátságos szemléletmódjának fókuszában mindig, minden esetben az ember áll. Őt pásztázza, fürkészi tekintetével, keresi a lélek mélyén rejlő „mozgatórugókat mindazt, ami az embert emberré teszi, teheti. Mostani, alig százoldalas regénye is ezt példázza. A szürreális elemekből is építkező történetet Lispector meséli el, egyes szám első személyben, pontosabban szólva Rodrigo S. M.-nek nevezi magát pusztán az „eredetiség kedvéért. Folyamatos „belső beszédével, különös, önmagát „monitorozó monológjaival irányítja olvasóit a sorok között, amikor bemutatja történetének hősnőjét, az északkeleti lányt, a tizenkilenc éves Macabéát, aki gépírónőként dolgozik Rio de Janeiróban. A lány, akinek arcán az elveszettség érzése tükröződik, rabul ejti a mesélőt, aki mindvégig úgy „cipeli a hátán a történetét, mint egy hátizsákot. A regény elején az író, aki folyamatosan „kibeszél a történet fő sodra mögül, azonnal közli olvasóival, nem lesz eseményekben gazdag a könyve, az olvasó mégis úgy érezheti, hogy Macabéa jelentéktelen hétköznapjai eleven színekkel megfestetten, mozgalmasak. A lány egyáltalán nem tud élni, fogalma sincs arról, hogyan lehet szenvedni, szeretni, egyáltalán azt sem tudja, hogyan tudná önmaga számára is szerethetővé tenni saját magát. Érzések és gondolatok nélkül próbál meg létezni, mígnem találkozik a magát Olímpico de Jesus Moreira Chaves néven megjelölő férfivel, aki néhány találkozás után szembesíti a lányt reménytelen helyzetével, majd a szerelmes Macabéa munkatársnőjével, Gloriával kezd szerelmi viszonyt. Ám mindez meg sem érinti a lányt, hiszen valójában nem is él, csak lélegzetvétele mutatja a létezését. Amikor Gloria tanácsára elmegy egy jósnőhöz az, azt jövendöli neki, hogy, amint kilép a házából, egészen új élet kezdődik el számára. Macabéa már a lehetőségtől is boldog, és a nagy változás valóban bekövetkezik, mert egy autó elgázolja és meghal. Az „északkeleti lány az utolsó másodpercekben, lelkében azzal a boldog „felismeréssel haldoklik, hogy most kezdődik számára az igazi létezésEz a látszólagos „történetnélküliség a szerző tolla alatt izgalmas históriává lényegül, amikor különös hangulatú regényében a „Ki vagyok én?, a „Miért élek? örök, és gyakorta megválaszolatlan kérdéseire keresi a választ. Lispector regényének központi alakja, mint az a novelláiban már kikristályosodott, ismét az ember, a maga esendőségével, vágyaival, tévelygéseivel, szenvedéseivel és szenvedélyeivel, szerethetőségével és kitaszítottságával, „lecsupaszított lelkével. Felfedezése mindazok számára ajánlott, akik törekednek arra, hogy a jelentős kortárs írók alkotásait megismerhessék, de sokkal szélesebb körben is érdemes felhívni rá a figyelmet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|