Cím: |
Régészeti nyomozások Magyarországon 2.
| Közrem.: |
Ilon Gábor (szerk) |
Szerz. közl: |
szerk. Ilon Gábor
| Kiadás: |
Budapest : Martin Opitz K., 2019 |
Eto: |
903/904(4-924.55)(082) ; 930.26(439)(082) ; 904(439) ; 001.94 ; 930.85(439)
| Tárgyszó: |
régészet ; régészeti feltárás ; régészeti lelőhely ; Magyarország |
Szakjel: |
930
| Cutter: |
R 48
| ISBN: |
978-963-9987-50-0
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
375 p.
| Megj.: |
Egyetemi Gyűjtemény ; Borítócím: Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 ; Bibliogr.: a tanulmányok végén.
| UKazon: |
201921080
| Kivonat: |
Hogy milyen sokat változott, legalábbis publikációiban és szakmai gyakorlatában, technikai eszközeiben is a témájában izgalmas, de fáradságosnak, száraznak tekintett tudomány, a régészet, az jól látszik a nagyalakú, viszonylag vaskos kötet borítóján. A határozottan krimire utaló grafika alapján nem
[>>>]
Hogy milyen sokat változott, legalábbis publikációiban és szakmai gyakorlatában, technikai eszközeiben is a témájában izgalmas, de fáradságosnak, száraznak tekintett tudomány, a régészet, az jól látszik a nagyalakú, viszonylag vaskos kötet borítóján. A határozottan krimire utaló grafika alapján nem sejtenénk, hogy komoly szakkönyvet vettünk a kezünkbe. A több mint egy évtizede, 2008-ban – a jelen kiadványnál kisebb formátumban – megjelent Régészeti nyomozások Magyarországon (200901161) folytatása a jelen tanulmánykötet 2.0 felirattal megtoldva a címet. Az ezúttal is Ilon Gábor szerkesztette album tartalmában, mondanivalójában is elődjének (kistestvérének) folytatása, amennyiben a szakma látványos, színvonalas és népszerűsítő bemutatását célozza. Tagadhatatlan, hogy napjainkban a régészet új kihívások elé néz. „Minden korábbinál határozottabb elvárásként merül fel, hogy kutatott témái a letűnt korok világának rekonstrukciója mellett reflektáljanak a társadalmat ma foglalkoztató nagy kérdésekre (pl. migráció, társadalmi egyenlőtlenségek, klímaváltozás) – írja Vida Tivadar az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója Magyar régészet – Változó megközelítések című bevezetésében. Felhívja a figyelmet, hogy a dinamikusan fejlődő tudományág közvetve természetes szerepet kap a nemzeti identitás formálásában, ezért a politika szívesen támogat olyan leletegyütteseket, mint a Seuso kincs vagy a diósgyőri vár, de nem kellene elhanyagolni a régészeti-kulturális örökség kevésbé látványos, gyakran veszélyeztetett vagy gonozatlan elemeit sem (halmok, földsáncok, erődítmények, templomromok, elhagyott temetők, elpusztult falvak). Az európai normarendszerhez való igazodás és az említett problémák hívták életre a 2018 novemberében az ELTE-n megtartott Sikerek és kudarcok. Régészeti örökségvédelem Magyarországon 1998–2019 című konferenciát. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi kutatásban a legnagyobb változást a régészet és a legkülönfélébb tudományágak intenzív eszmecseréje hozta. A bölcsészeti tudományok hagyományos interdiszciplináris együttműködése (történelem, néprajz, vallástörténet, művészettörténet, filozófia, kultúratudomány) újabb társadalomtudományi szakterületek bevonásával egészül ki (kulturális antropológia, szociológia, pszichológia), az újabb természettudományi módszerek (geokémia, molekuláris biológia, hálózatkutatás stb.) megjelenésével pedig a régészet multi-, sőt transz-diszciplinárissá válik. Mindezek szem előtt tartásával állt össze a lebilincselően olvasmányos tanulmánygyűjtemény, egyben beszámoló az elmúlt időszak sokszor szenzációs felfedezéseiről, feltárásairól. A bőséges és változatos illusztrációs anyaggal kísért tanulmányok végén megtalálható a felhasznált irodalom jegyzéke, a kötet végén pedig a szerzők részletes szakmai életrajza olvasható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|