| Cím: |
Magyar dúlás
| | Alcím: |
tanulmányok a kényszerkollektivizálásról
| | Közrem.: |
Galambos István (szerk.) ; Horváth Gergely Krisztián (szerk.) |
| Szerz. közl: |
szerk. Galambos István, Horváth Gergely Krisztián
| | Kiadás: |
Budapest : MTA Bölcsészettud. Kutatóközp. + Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2019 |
| Sorozat: |
Magyar vidék a 20. században/4. |
| Eto: |
943.9"194/196"(082) ; 332.264(439)"194/196"(082) ; 631.115.8(439)"194/196"(082) ; 316.334.55(439)"194/196"(082) ; 061.3(439-2Bp.)"2018" ; 316.343.64(439)"1945/196" ; 323.282(439)"1945/196"
| | Tárgyszó: |
parasztság ; kollektivizálás ; téeszesítés ; állami terror ; Rákosi-korszak ; 1950-es évek ; 1960-as évek |
| Szakjel: |
943.9
| | Cutter: |
M 14
| | ISBN: |
978-963-416-185-1
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
228 p.
| | Megj.: |
A 2018. márc. 23-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Országgyűlési Hivatal Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága által Budapesten "Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962" címmel rend. konferencia előadásainak szerk. változata ; Bibliogr. tanulmányonként és a lábjegyzetekben
| | UKazon: |
201925027
| | Analitika: |
| | Kivonat: |
A tizenegy tanulmányt tartalmazó kötet a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 címmel 2018. március 23-án az Országház Delegációs termében megrendezett konferencia előadásaiból készült. Az apropót az MSZMP KB 1958. december 7-i határozata adta, amely kimondta a mezőgazdaság
[>>>]
A tizenegy tanulmányt tartalmazó kötet a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 címmel 2018. március 23-án az Országház Delegációs termében megrendezett konferencia előadásaiból készült. Az apropót az MSZMP KB 1958. december 7-i határozata adta, amely kimondta a mezőgazdaság szocialista átalakításának gyorsítását, és bírálta „az önkéntesség elvének feltétlen betartását. Ezzel a hatalom zöld utat adott az erőszakos kollektivizálásnak, ami máig hatóan átformálta a vidéki Magyarország képét, társadalmi szerkezetét. Hogyan jutott el a magyar parasztság a földosztástól hagyományos életvitelének fölszámolásáig? Miként vált a Jászság a kollektivizálás „legkeményebb területévé? Miként zajlott a paraszti ellenállás, a nyírcsaholyi asszonytüntetés? Milyen szerepet játszott az erőszak a forradalom után a Fejér megyei kollektivizálásban? Hogyan festett a kuláküldözés, a kollektivizálás és az elvándorlás a Kádár-kori szociográfiákban? – Ilyen és hasonló kérdéseket feszegetnek a kötet szerzői, akiknek szakmai életrajza, akárcsak a földrajzi- és helységnévmutató a kötet végén kapott helyet. A táblázatokkal, fekete-fehér fotókkal, térképvázlatokkal illusztrált kötet a szakmai közönség érdeklődésére számíthat. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
