A 20. század első három évtizedének egyik meghatározó szerepű magyar politikusa – aki a király személye körüli miniszter, majd a Monarchia utolsó külügyminisztere, az Alkotmánypárt elnöke, az Antibolsevista Comité egyik vezetője, legitimista politikus, a Szentkorona-tan terén maradandót alkotó   [>>>]

A 20. század első három évtizedének egyik meghatározó szerepű magyar politikusa – aki a király személye körüli miniszter, majd a Monarchia utolsó külügyminisztere, az Alkotmánypárt elnöke, az Antibolsevista Comité egyik vezetője, legitimista politikus, a Szentkorona-tan terén maradandót alkotó jogász és kultúrpolitikus volt – memoárja a szarajevói merénylettől, azaz 1914 nyarától a tanácsköztársaság bukásáig, 1919 kora őszéig idézi föl Magyarország történetét, és benne a maga szerepét. Ifj. Andrássy Gyula tüzetes pontossággal, részletező tárgyalással idézi föl annak az öt évnek az eseményeit, amely meghatározta az egész 20. századi magyar históriát. Fejtegetései voltaképp a Magyarország széteséséhez vezető folyamatot írják le, és miközben a hazai fejleményekre összpontosít, mindenkor érzékelteti a nemzetközi diplomácia aktuálisan kapcsolódó fejleményeit. Úgy véli, hogy a 19. század utolsó évtizedeiben Európában kialakultak a nagy szövetségi rendszerek, és a kontinens jövőjét ezek szembenállása határozta meg. És miközben a hatalmi tömbök egyensúlyának célja a béke biztosítása lett volna, aközben valójában a háborús konfliktus forrása lett. Módszeresen tekinti át a háborús évek korszakait, erre utalnak fejezetcímei is: A háború előzményei; A háború; A katasztrófa. Mindhárom részben arra tesz kísérletet, hogy föltárja hol, mikor, miben hibázott a magyar politikai elit. Ki a vétkes a háború kirobbantásáért; hogyan alakulhatott ki az antant diplomáciai fölénye; milyen hibákat vétett a magyar diplomácia, illetve a hadvezetés? Rendkívül részletesen idézi föl az öt év fejleményeit, miközben olyan részleteket is közöl, amelyekre eddig kevés figyelmet fordított a történettudomány. Körültekintően szerepet tulajdonít a lélektani tényezőknek, elemzi a korrupció bomlasztó hatását, hangsúlyozza a politikai vezetők személyes képességeit; hosszan elemzi például a kötelességteljesítés példájának tartott Ferenc József emberi tulajdonságait. Andrássy Gyula nevéhez fűződik a kultúrfölény eszméje is, hiszen ő már jóval Trianon előtt kijelentette, hogy a magyarság csak a kultúra, a művészetek terén elért eredményeivel vívhatja ki Európa elismerését. Ifj. gróf Andrássy Gyula történelmi, hadtörténeti, nemzetpolitikai, diplomáciatörténeti, társadalomtudományi elemzésekből összeálló memoárja fontos forrása Magyarország 1914 és 1919 közötti históriájának. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]