Az első világháborúban résztvevő nagyapja és a caporettói áttörés századik évfordulójára írta világháborús regényét Rudi János. A valós történéseket is tartalmazó, ám alapvetően fiktív történet valahol az olasz fronton veszi kezdetét. A történt főhőse a huszonnégy esztendősen már veteránnak   [>>>]

Az első világháborúban résztvevő nagyapja és a caporettói áttörés századik évfordulójára írta világháborús regényét Rudi János. A valós történéseket is tartalmazó, ám alapvetően fiktív történet valahol az olasz fronton veszi kezdetét. A történt főhőse a huszonnégy esztendősen már veteránnak számító, s a nagyapa alteregójának tekinthető Jankó Rudolf tizedes, aki korábban a galíciai hadszínteret is megjárta, mint huszár. Gorlice után vezényelték át, a kilencesekkel együtt az Isonzó partjára, s Csatáry ősmester parancsnoksága alatt, egy géppuskafészek parancsnoka, két bakával, meg a vén Swarzlose géppuskával. Épp pihenő van, a szállásul használt kavernában, ami nem is árt, hiszen egy-egy, teljesen értelmetlen szuronyos roham azt jelenti, hogy a bakák háromnegyede a két árokrendszer között marad vérben, sárban. Már megjegyezni sem tudja a katonák nevét, olyan nagy a fluktuáció, és a harmadik társa neve sem jut az eszébe, aki nemrég a téboly határára került, így a szanitéc az ispotályba küldte. A barlangban néha elbóbiskol, s álmaiban messze-messze jár, Sopronban, újra huszárként, gyönyörű kék-piros zsinóros öltözetében, fényes karddal az oldalán. Azóta azonban huszár társai többségét elvitte a háború, amely évek óta tombol. De vajon mikor érnek véget a harcok? Visszatérhet valaha szülőföldjére? És ha igen, mi minden borzalmat kell még átélnie az eleven földi pokolban?... A regényt néhány első világháborús archív fotó is illusztrálja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]