Több sikeres történelmi regény után ezúttal Magyarországon játszódó egy disztopikus sci-fi második részével jelentkezik Urbánszki László. A Vége után mintegy kétszáz évvel a 2020-ban kezdődő Végső Háború után játszódik (vagy ahogy gyakrabban emlegetik: V. u. - vagyis a vége után - 200-ban). Mint az a regényből kiderül, a háborút követő nukleáris tél két évig tartott, de utána még több évig félhomály volt. A bombáktól szétporladt a föld, a füst eltakarta a napot, és rég nem látott hideg uralkodott. Csak azok a szerencsések maradtak életben, akik eldugott helyeken élelmet vagy megfagyott állatot találtak. Egy ilyen dabasi félnomád közösségben, Újdabas népe között játszódik a regény, amelynek a főszereplője az időközben férfipróbáját már abszolváló felderítő, Kerecse fia Várkony, és "kismedvéje", Bocsi rozsomák. Az előző rész ott ér véget, hogy a technokratáknak eladják a foglyul ejtett szürkéket, illetve Várkonyék is visszaszereznek egy tőlük elorozott marhacsordát. A régi embereket most egyetlen dolog tartja lendületben: meg lett ígérve nekik, hogy ők lesznek a föld új urai, amely nem is elképzelhetetlen a náluk lévő technológiával, csak a kirajzás időpontjára várnak, ami bekövetkezni látszik. De vajon felkészültek a környezeti változásokra, az új ragadozók megjelenésére, mutánsokra, és legfőképpen Kerecse fia Várkony népének vad elszántságára, hogy ők bizony nem hagyják magukat se rabláncra fűzni, se megsemmisülni...? A kötet az előzmény ismeretének előfeltételével ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]