Több kötetben mutatta már be a világ - elsősorban a távoli kontinensek - természeti csodáit a hazai tudományos ismeretterjesztés doyenje, Juhász Árpád geológus, televíziós szerkesztő. Ezúttal arra vállalkozott, hogy mintegy ötven évnyi utazási tapasztalatai alapján, Európa érdekesebbnél érdekesebb,
[>>>]
Több kötetben mutatta már be a világ - elsősorban a távoli kontinensek - természeti csodáit a hazai tudományos ismeretterjesztés doyenje, Juhász Árpád geológus, televíziós szerkesztő. Ezúttal arra vállalkozott, hogy mintegy ötven évnyi utazási tapasztalatai alapján, Európa érdekesebbnél érdekesebb, akár "egzotikus"-nak is nevezhető látnivalóit mutassa be, ahová a legtöbb turista nem jut el, pedig feltétlenül megéri. Ő maga állt már egyebek mellett Európa legészakibb pontján, a Nordkappon, lesve az éjjeli napot, sőt még északabbra, a Spitzbergákon is volt. Bejárta Európa nyugati partjait, Írországtól az Azori-szigetekig, keletre pedig egészen a Kaukázus ötezer méter magas régióiba jutott. Fotózta és filmezte kontinensünk működő tűzhányóit (Etna, Stromboli, Eyfjalla), s tanulmányozta az Alpok, Skandinávia, Izland és a Kaukázus gleccsereit. Többször életveszélybe is került, ennek ellenére folytatta utazásait, és azon munkásságát, hogy a klímaváltozás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Hatvanhat fejezetben, időrendben 1959 és 2015 között mutatja be az egykori utakat, az akkor készített felvételek kíséretében. Az eddig említett látnivalók mellett olyan további helyekre is elkalauzolja az olvasókat, mint a Hernád-áttörés, a Duna-delta, a bolgár tengerpart, Szász-Svájc, a Dachstein, a Pirin-hegység, Capri szigete, az Olimposz-hegy, a Finn-tóvidék, Gibraltár sziklája, a Francia Riviéra, Rab és Krk szigete, Szardínia, Tenerife vagy a Dobsinai-jégbarlang. Az ott átéltekkel együtt olvasmányosan bemutatott útleírás-gyűjtemény széles körben ajánlható beszerzésre.
[<<<]