Miként látták a Kiegyezést, annak közvetlen előzményeit és következményeit Nagy-Britanniában? Milyen képest festettek le Magyarországról, az 1865 és 1870 közötti történésekről a brit diplomácia képviselői feljebbvalóiknak, végső soron Viktória királynőnek? Véltek-e hasonlóságokat felfedezni a   [>>>]

Miként látták a Kiegyezést, annak közvetlen előzményeit és következményeit Nagy-Britanniában? Milyen képest festettek le Magyarországról, az 1865 és 1870 közötti történésekről a brit diplomácia képviselői feljebbvalóiknak, végső soron Viktória királynőnek? Véltek-e hasonlóságokat felfedezni a magyar és brit nemzeti történelem között? Hogyan interpretálták az osztrák-magyar viszony alakulását, és vontak-e párhuzamot aközött és az angol-ír probléma között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni Frank Tibor legújabb kötete, nagyban támaszkodva Robert Burnett David Morier brit diplomatának a közelmúltban felfedezett jelentéseinek szövegére, de további angliai és magyarországi levéltári forrásokra, s természetesen korabeli sajtóanyagokra is. A szerző elsőként ismerteti a Kiegyezés európai általános visszhangját, majd felvázolja az 1860-as évek brit külpolitikájának főbb vonásait. Ezt követi az Ausztria–Magyarország marketingje című főfejezet, mely olyan kérdéseket vizsgál, mint az információk forrásai és csatornái, Apponyi Rudolf londoni nagykövet ténykedése, angol-magyar gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok az időszakban, Morier pesti útja, az Angliában élő magyar száműzöttek helyzete vagy a korabeli könyvek Magyarországról. A negyedik fejezet összegzi a brit diplomácia benyomásait olyan résztémákról, mint a gazdaság és a társadalom, a politikai élet, a nemzetiségi kérdés, az Írországgal kapcsolatos párhuzamok, a Kiegyezés előkészítése, a porosz-osztrák háború, maga a Kiegyezés, valamint Ausztria és a hatalmi egyensúly. A szöveget számos fekete-fehér illusztráció is kíséri. A kötet függelékében Morier 1866 telén és tavaszán, a bécsi brit nagykövetnek címzett diplomáciai jelentései és feljegyzései, valamint bibliográfia és névmutató kapott helyet. [<<<]