Cím: |
A gyermekvonatok
| Alcím: |
élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után
| Közrem.: |
Aalders, Maarten Johan (szerk.) ; Pusztai Gábor (szerk.) ; Réthelyi Orsolya (szerk.) ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) (rend.) ; Migráció, irodalom és identitás: a 'gyermekvonatok' Magyarország, Hollandia és Flandria között a huszadik század első felében (mt.) |
Szerz. közl: |
szerk. Maarten J. Aalders, Pusztai Gábor és Réthelyi Orsolya
| Kiadás: |
Budapest : L'Harmattan ; Hilversum : Uitgeverij Verloren, 2020 |
Eto: |
364.65-053.2/.6(439)"191/194"(082) ; 061.235(492)(493)"192/193"(082) ; 061.3(439-2Bp.)"2018" ; 929-053.2/.6(439)"192" ; 949.2"192" ; 949.3"192"
| Tárgyszó: |
gyermekvédelem ; két világháború közötti időszak ; Horthy-korszak ; Magyarország ; Hollandia ; Belgium |
Szakjel: |
940
| Cutter: |
G 82
| ISBN: |
978-963-414584-4
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
208 p.
| Megj.: |
2018. novemberében Budapesten, az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszéke által "Migráció, irodalom és identitás: a 'gyermekvonatok' Magyarország, Hollandia és Flandria között a huszadik század első felében" címmel rendezett konferencia előadásainak szerk. anyaga ; Bibliogr. tanulmányonként és a lábjegyzetekben
| UKazon: |
202006083
| Kivonat: |
Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második hullámban pedig elsősorban
[>>>]
Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második hullámban pedig elsősorban Hollandiába és Belgiumba, de kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és az Egyesült Királyságba is utazhattak magyar gyerekek. Az igényes kiállítású kötet ezekről a „gyermekvonatokról szól. A fogalmon tehát azt a nagyszabású összefogást értjük, amelynek keretében 1920 és 1930 között több mint 60.000 legyengült gyermek utazott külföldre néhány hónapra, hogy ott épüljenek fel a közelmúltban átélt megpróbáltatások után. Hazánkban az akciót egy magánszervezet bonyolította le, az Országos Gyermekvédő Liga az első világháború után szorosan együttműködött az állammal és a különböző felekezetekkel. Hollandiában két magánszervezet kezdte meg a munkát: az egyházsemleges Központi Bizottság a Rászoruló Magyar Gyermekekért és a hertogenboschi székhelyű Római Katolikus Bizottság. 1923-tól Belgium is komoly mértékben részt vett a humanitárius akcióban. Ennek eredményeképpen intenzív személyes, kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki egyrészről Magyarország, másrészről Hollandia és Belgium között, ezeket mind ez ideig nem térképezték fel. A második világháború után a gyermekmentő akció ismét beindult, de sokkal rövidebb ideig tartott. 2018 novemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem néderlandisztika tanszéke nemzetközi konferenciát szervezett a gyermekvonatok körüli új kutatási eredmények bemutatására és összegzésére. A konferencia célja az volt, hogy új megvilágításba helyezze ezt a korszakot, amely a három ország kulturális kapcsolatában meghatározó szerepet játszott. A fekete-fehér archív és néhány színes képpel, valamint diagramokkal, rajzokkal, dokumentumokkal illusztrált kötet a magyar, holland és belga szakértők tanulmányaiból állt össze, és fontos kultúrtörténeti hiányt pótol. A tíz tanulmányban a gyermekakció történetét, valamint az azok nyomán kibontakozó kapcsolatok történetét vizsgálja, többféle szakterület megközelítéséből. A mű külön hollandul is megjelenik (De Hongaarse kindertreinen. Een levende brug tussen Hongarije Nederland en België na de Eerste Wereldoorlog) a LHarmattan és az Uitgeverij Verloren együttműködésében a segélyprogram indulásának 100. évfordulójára emlékezve.
[<<<]
|
|
|