Cím: |
Szabadulás
| Szerző: |
Masud, Afaq |
Közrem.: |
Pál Laura (ford.,előszó) |
Szerz. közl: |
Afaq Masud ; ford. és az előszót írta Pál Laura
| Kiadás: |
Budapest : Napkút K., cop. 2020 |
Eto: |
894.362-31=945.11
| Tárgyszó: |
azeri irodalom ; regény |
Egys.cím: |
Azadliq (magyar)
| Cutter: |
M 39
| ISBN: |
978-963-263-897-3
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
226, [3] p.
| UKazon: |
202008148
| Kivonat: |
Az azeri irodalom vélhetően szinte ismeretlen terület a hazai olvasók számára. A szerző, Afaq Masud ezt a hiátus igyekszik áthidalni regényével, amelynek története akkor érthető igazán, ha az érdeklődő a fordító, Pál Laura értő előszavát is elolvassa, amely Azerbajdzsán történelmét, Baku világát és
[>>>]
Az azeri irodalom vélhetően szinte ismeretlen terület a hazai olvasók számára. A szerző, Afaq Masud ezt a hiátus igyekszik áthidalni regényével, amelynek története akkor érthető igazán, ha az érdeklődő a fordító, Pál Laura értő előszavát is elolvassa, amely Azerbajdzsán történelmét, Baku világát és az itt élők mindennapjait értelmezi a regény cselekményének időszakában. A kötet 1995-ös, első edíciója előtt oszlott fel a Szovjetunió és ezután kiáltották ki az Azerbajdzsáni függetlenséget, amelyet azonban nemsokáig élvezhettek az ország lakói, mert az Örményországgal vívott véres háborúskodás ezután is folytatódott. 1993-ban Szovjet-Azerbajdzsán egykori vezetője, a „Nemzet Atyjának nevezett, hetvenéves, Heydar Aliyev ragadta magához a hatalmat és ő lett haláláig, 2003-ig az ország elnöke. Kétségtelen, hogy „országlása idején beindította a gazdaságot, ám autokrata irányítása visszanyeste népe frissen elnyert szabadságát. Ebbe az időbe „utaztatja el olvasóit a szerző, amikor látomásszerű, szürreális képekben felsejlő történetét elénk tárja. A szereplők álom és ébrenlét határán tévelyegve botladoznak, feledni akarják a múltat és szeretnének megkapaszkodni a jelenben, de ez egyre nehezebb számukra, mert nincsenek érvényes etikai törvények, olyan fogódzók, amelyek megkönnyítenék életben maradásukat. Az egyik főszereplő, Veyisov professzor, Baku egyik leghíresebb pszichiátere, aki sajnos saját rémképeit sem tudja „féken tartani. Álmaiban mindig megjelenik egy sötét alak, aki fenyegetően vállára teszi a kezét, majd súlyos szorításából képtelen szabadulni az orvos. Beleizzadva a kétségbeejtő rémálmokba, szorongva, rettegve ébred fel, és nem tudja, miként lehetne „börtönbe zárni téveszméktől és félelemtől felizzó álmait. Ekkor jelentkezik rendelőjében a „Nemzet Atyja, akit szintén foglyul ejtettek lidérces látomásai. Gyógyulást azonban csak úgy remélhet, ha lelkének legrejtettebb zugait is feltárja a professzor előtt. Az, hogy ez a döntése jónak bizonyul –e, és létezhet -e „Szabadulás az álmokból, csak a későbbiek során derül ki, amikor orvos és páciense, közös „lidércnyomásából drámai erővel körvonalazódik az a világ, amely a kaukázusi ország kiútkeresését kelti életre Értékes jól megírt, a maga nemében „unikális történet, minden gondolkodva olvasó, irodalomszeretőnek jó szívvel érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|