Van egy része New Yorknak, ami olyan, mintha a tér és az idő ott máshogy működne; Williamsburg a szatmári ortodox zsidó közösség - mára lassan nyolcvanezer főt is elérő népességű - lakhelye, ahol a legszigorúbb vallási törvények szabják meg mindenki életét, függetlenül attól, hogy mi történik e   [>>>]

Van egy része New Yorknak, ami olyan, mintha a tér és az idő ott máshogy működne; Williamsburg a szatmári ortodox zsidó közösség - mára lassan nyolcvanezer főt is elérő népességű - lakhelye, ahol a legszigorúbb vallási törvények szabják meg mindenki életét, függetlenül attól, hogy mi történik e zárványon kívüli modern világban. Itt nőtt fel Deborah Feldman, akinek - miként az itt szokásos - gyakorlatilag kész forgatókönyv szerint telt az élete a zsidó halachá keretei között, amely megszabta, mikor mit tegyen, viseljen, egyen, hova menjen, kikkel beszélhet, mit hallgathat, olvashat. Deborah, hasonlóan a közösség többi nőtagjához, gyakorlatilag nem részesülhetett semmilyen képzésben, egyedül arra készítették fel, hogy anya és feleség legyen: még tizenhét éves sem volt, amikor hozzáadták a családja által választott, számára ismeretlen férfihoz, Elihez. Egy év múlva megszületett a kisfiúk, Yitzy, de Deborah számára egyre nyilvánvalóbb volt, hogy ez az életmód elviselhetetlen a számára, szorongása odáig fokozódott, hogy rendszeresen voltak pánikrohamai. Végül vakmerő tettre szánta el magát: megragadva egy váratlanul érkező alkalmat, a fiával együtt elszökött Berlinbe, ahol új, világi életet kezdett. Gyermekkora, házassága és szökése történetét írta meg ebben a magával ragadó, a titokzatos szatmári közösség mindennapjaiba is bepillantást engedő könyvben, amely akár a vallási elnyomásban élő nők pamfletje is lehetne. A könyvet - amely alapján nemrégiben film is készült - Deborah Feldman fekete-fehér családi fotói illusztrálják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]