Idén emlékezünk nemcsak a trianoni békeszerződés, hanem Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójára is. Személye és huszonnégy esztendős regnálása a mai napig viták tárgyát képezi. Sokak szerint a huszadik század egyik legkiemelkedőbb államférfija volt, aki a trianoni tragédia   [>>>]

Idén emlékezünk nemcsak a trianoni békeszerződés, hanem Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójára is. Személye és huszonnégy esztendős regnálása a mai napig viták tárgyát képezi. Sokak szerint a huszadik század egyik legkiemelkedőbb államférfija volt, aki a trianoni tragédia után konszolidálta az országot, mindent megtett azért, hogy Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki a háborúból, s többen kiemelik, hogy a budapesti zsidóság megmentése is (részben) neki köszönhető. Kritikusai ezt másként látják: szerintük Horthynak döntő szerepe volt az első világháborút követő politikai rendszer antidemokratikus elemeinek kiépítésében, hazánk második világháborús szerepében, és a zsidósággal kapcsolatos politikája is hagy kivetnivalót maga után. A kormányzó döntéseinek objektív, történeti elemzése ugyanakkor segíthet abban, hogy elfogultságoktól és ideológiai elkötelezettségektől mentesen közelítsük meg Horthy alakját, s ítéljük meg történelmi felelősségét. Erre vállalkozott Ungváry Krisztián történész is, aki A Horthy-rendszer mérlege című disszertációjával nyerte le az MTA doktora címet. Most megjelenő ismeretterjesztő könyvében nem is teljes Horthy-életrajzot nyújt, hanem tematikus kérdések köré csoportosítja politikusi működését, megkísérli rekonstruálni mozgástereit, és egyenként teszi mérlegre a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait. Meglátása szerint nemcsak az antiszemitizmushoz való viszonyát és a deportálások kapcsán tanúsított magatartását lehet felhozni ellene. Valójában kormányzói működésének más elemei legalább ennyire mutatják emberi és politikusi alkalmatlanságát. Beszélhetünk itt a fehérterrorhoz való hozzáállásáról, kinevezési gyakorlatáról (például Imrédy Béla miniszterelnöki és Rátz Jenő vezérkari főnöki kinevezése esetében), a területi revízió kérdésében meghozott döntéseiről (például a kormány megkerülésével tett 1937-es osztrák tárgyalásairól vagy az 1941. őszi, Galíciával kapcsolatos utólagos területi követeléseiről), a numerus clausus és a zsidótörvények tovább engedéséről, a Jugoszlávia és a Szovjetunió elleni támadásban való részvételben játszott szerepéről, a kiugrási kísérlet kudarcáról vagy a német megszállás alatt hozott egyes döntéseiről. Ezen kérdéseket veszi végig a szerző könyvében, amelyek alapvetően befolyásolták Magyarország lakóinak életét 1920 és 1944 között. A bibliográfiával záródó kötet biztosan vitákat is ki fog váltani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]