Szigetvár 1566. évi ostroma idején hunyt el I. Szulejmán török szultán. Azon a helyen, ahol az uralkodó sátra állt és ahol holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek a tiszteletére. Nem sokkal később aztán egyéb épületeket (mecsetet,   [>>>]

Szigetvár 1566. évi ostroma idején hunyt el I. Szulejmán török szultán. Azon a helyen, ahol az uralkodó sátra állt és ahol holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek a tiszteletére. Nem sokkal később aztán egyéb épületeket (mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot) is felhúztak a közelében, és a területből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett. A törökök kiűzése után a kegyhely elpusztult. A helyiek még sokáig emlékeztek rá, ám a 20. századra már a helyét is elfelejtették. Az utóbbi évek nagy szenzációja volt a „Türbeváros megtalálása, az azzal kapcsolatos régészeti, történeti, történeti földrajzi, geofizikai és környezettörténeti vizsgálatok elvégzése. Ezen épületkomplexum létrehozásának körülményeibe, működésébe és egykori mindennapjaiba nyújt betekintést a turkológus-történész szerző, Fodor Pál most megjelenő könyve. A bevezető tanulmányt követően közli a fellelt forrásokat: elsőként a Szokollu Mehmed nagyvezír kegyes alapítványairól készült összeállítások részleteit, majd a szultáni tanács 1568 és 1586 közötti rendeleteiben való szövegelőfordulások, a Türbeváros 1579. évi összeírásában és 1592. évi timár defterében szereplő részletek, a 16-17. századi oszmán-török zsolddefterekben, valamint ugyanezen időszak elbeszélő forrásaiban található szövegek következnek. A kötetet személynévmutató és földrajzinév-mutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]