A szerző nyugalmazott rendőr alezredes, aki kémelhárítóként szolgált 1969-től nyugdíjazásáig, 1995-ig, így meglehetősen sok tapasztalatot szerzett a titkosszolgálatok működéséről. Mivel belletrista ambíciói vannak, továbbá levéltári kutatásokat is végzett, olyan szépirodalmi igényű kötetet állított   [>>>]

A szerző nyugalmazott rendőr alezredes, aki kémelhárítóként szolgált 1969-től nyugdíjazásáig, 1995-ig, így meglehetősen sok tapasztalatot szerzett a titkosszolgálatok működéséről. Mivel belletrista ambíciói vannak, továbbá levéltári kutatásokat is végzett, olyan szépirodalmi igényű kötetet állított össze, amelyben kilenc személy beszervezésének történetét beszéli el. Novellái az 50-es évek első felétől a közelebbi múltig voltaképp a titkosszolgálatokhoz torkolló életutakat mutatnak be. A történetek mindegyike arról szól, hogyan választotta ki az illetékes belbiztonsági tiszt a besúgásra alkalmasnak gondolt személyt, kit mivel zsaroltak meg a folyamatos együttműködés érdekében. A novellák elsőjének főszereplője A „jampi Böske, azaz a nyírségi faluból származó Kocsis Erzsike, aki egy holdfényes éjszakán „megesett lány lett, később meg igazi kikapós nő, aki épp aktuális párjával, a „bikájával Ausztriába akart szökni. Csakhogy a határon elfogták őket, és büntetése elengedése fejében vállalta, hogy jelenteni fog kollégáiról az ÁVH-nak. A vagány hőse Moldova Márton a tehetséges bokszoló, aki 1956 októberében – merő vagányságból – részt vett a fegyveres harcokban, őt ezzel a bűnével zsarolta meg a forradalom után újjászerveződő titkosszolgálat. A szélhámos, azaz a kiváló kapcsolatokkal rendelkező Simkó Sándor diploma nélkül mérnöknek adja ki magát, ezzel válik zsarolhatóvá; A „másság főszereplőjét pedig az azonos neműek iránti vonzalma miatt lehetett beszervezni. A visszafordítás hőse, Kránitzky Sándor külföldi szolgálatok javára dolgozott a hazája ellen, hogy rendezni tudja hatalmas adósságait. Minden novella egy-egy élettörténet, amelynek egyik válságos helyzetében a megzsarolt vagy az önként jelentkező vállalja a titkosszolgálatokkal való együttműködést. A belügyi szakzsargon a novellák fő témáját, a beszervezést nevezte „beütésnek. Erről és az ügynökök fölkészítéséről, sorsuk alakulásáról beszél a szerző. Kilenc történet olvasható a kötetben, aminek a lényege minden esetben ugyanaz: a kiszemelt személyt valamivel árulásra késztetni vagy kényszeríteni, erre a zsarolással kikényszerített megalkuvásra épült a szocialista rendszer állambiztonsága. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]