„Az erdőben lakunk, vadak vagyunk – mondja Katya Balen regényének gyermek főhőse, Október. A kislány és az apukája tényleg egy erdő közepén élnek, házukat az apuka építette az erdő fáiból, még az ő születése előtt (a kislány természetesen októberben jött a világra). Az erdő szinte mindennel ellátja   [>>>]

„Az erdőben lakunk, vadak vagyunk – mondja Katya Balen regényének gyermek főhőse, Október. A kislány és az apukája tényleg egy erdő közepén élnek, házukat az apuka építette az erdő fáiból, még az ő születése előtt (a kislány természetesen októberben jött a világra). Az erdő szinte mindennel ellátja őket, amire szükségük van. Évente nagyjából egyszer mennek be a közeli faluba, hogy megvegyék azokat az ételeket, amiket nem tudtak maguk termeszteni, meg a ruháikat, amiket nem tudnak megvarrni. Ekkor megvásárolják mindezt, amire a következő egy évben szükségük lesz, és megint visszasimulnak az erdőbe. Eleinte Október édesanyja is velük élt, de hiányzott neki a fűtés, a mikró meg az internet, ellenben a lobogó tűzhellyel, amitől füstszagúak lettek a ruhái. Így aztán mire Október négyéves lett, az anyja elment és csak egy egyre halványabb emlék maradt a lány számára. Azóta is rendszeresen ír levelet neki, ám Október el sem olvassa azokat, amikor pedig ritkán meglátogatja őket, inkább felmászik egy fa tetejére, hogy ne találkozzon vele. Aztán Október tizenegyedik születésnapján minden megváltozik, amikor is az apja leesik a fáról. Édesanyja szerencsére pont akkor látogatja meg őket, időben hívja a mentőket és az apát kórházba szállítják. Addig azonban, míg teljesen fel nem épül, Októbernek el kell hagynia házukat, a szeretett erdőt és kisbaglyát, Stiget is. Kénytelen beköltözni az anyukájához Londonba, a nyüzsgő nagyvárosba, ahol még sosem járt. Hogyan sikerül alkalmazkodnia az ismeretlen környezethez? Meg tudja találni a maga „vadságával a helyét az emberek között?... A szívmelengető történet kilenc éves kortól ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]